Prymnesiaceae
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Típusfaj | ||||||||||||||
| Prymnesium saltans | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Prymnesiaceae témájú rendszertani információt. |
A Prymnesiaceae a Haptista Haptophytina csoportja Prymnesiophyceae rendjének családja a Prymnesialesben.[1][2]
Történet
[szerkesztés]Conrad 1926-ban írta le, de leírása nem bizonyult teljesnek, ezért O. C. Schmidt 1931-ben kiegészítette leírását.[3]
A Prymnesium neolepist, az első szilikáttartalmú Haptophytina-fajt 2011-ben fedezték fel Josida et al.[4]
Genetika
[szerkesztés]Egyes fajai, például a Prymnesium neolepis a kovamoszatokhoz hasonló szilíciumtranszporterek révén szilikátpikkelyeket alkotnak. A P. neolepis az első ismert magas szilikátarányú Haptophytina-faj,[5] de a P. polylepis is képes szilikáttermelésre.[6]
Filogenetika
[szerkesztés]A 18S rRNS V4 hiperváltozó régiójának és a 28S rRNS D1 és D2 szakaszának megfelelő Haptophytina-specifikus primerek alapján az egyik legtöbb operatív taxonómiai egységet (OTU) tartalmazó Haptophytina-család Norvégiában: 42 OTU-t azonosítottak Gran-Stadniczeñko et al., ennél csak a Chrysochromulinaceae rendelkezett többel – 52-vel.[7]
Biokémia
[szerkesztés]19′-Butanoiloxifukoxantint és 19′-hexanoiloxifukoxantint használ pigmentként.[2] A P. parvum ezenkívül fukoxantint is termel, ezért angolul gyakran nevezik aranymoszatnak (angolul: golden alga) is.
Ökológia
[szerkesztés]Elsősorban sekély területeken található például a Mexikói-öbölben, ahol a Haptista egyik leggyakoribb kládja.[8] Oligotróf óceáni területeken a Braarudosphaera bigelowiival együtt gyakran fordul elő.[9] Február és április közt a Haptophytina-közösség leggyakoribb tagja a Skagerrak területén.[10]
Mixotróf, eurihalin, euriterm klád (például a P. parvum 3–30‰ sótartalmú és 2–30 °C közti vízben él).[11]
Az egyik leggyakoribb nem meszesülő Haptophytina-csoport június és szeptember közt Norvégiában.[12]
Életciklus
[szerkesztés]A Platychrysis kivételével, ahol amőboid sejtekből alakulnak ki a rajzósejtek, tagjai tenyészetben ostorosok. Nyugvó ciszták ismertek a Prymnesiumban.[13] A P. polylepis korábbi feltételezések szerint haplodiploid életciklusú volt, de 1996-os citometriai elemzések szerint azonos mennyiségű DNS található a két morfológiai állapotban.[3]
Jelentőség
[szerkesztés]Egyes fajai – például a P. parvum – stressz hatására poliéter toxinokat, primnezineket termelnek, nagy virágzáskor jelentős gazdasági károkat okozva.[14] A legtöbb toxigén Prymnesiophyceae-faj a Prymnesiaceae tagja.[15]
Baktériumokkal csökkenthető virágzása.[15]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
- ↑ a b Lain LR, Kravitz J, Matthews M, Bernard S (2023. június 24.). „Simulated Inherent Optical Properties of Aquatic Particles using The Equivalent Algal Populations (EAP) model”. Sci Data 10. DOI:10.1038/s41597-023-02310-z. PMID 37355642. PMC 10290707.
- ↑ a b Puigserver M, Chrétiennot-Dinet MJ, Nezan E (2003. július 28.). „Some Prymnesiaceae (haptophyta, Prymnesiophyceae) from the Mediterranean Sea, with the description of two new species: Chrysochromulina lanceolata sp. nov. and C. pseudolanceolata sp. nov.”. J Phycol 39 (4), 762–774. o. DOI:10.1046/j.1529-8817.2003.02120.x.
- ↑ Patil S, Mohan R, Shetye S, Gazi S, Jafar SA (2014). „Prymnesium neolepis (Prymnesiaceae), a siliceous Haptophyte from the Southern Indian Ocean”. Micropaleontology 60, 475–481. o.
- ↑ Durak GM, Taylor AR, Walker CE, Probert I, de Vargas C, Audic S, Schroeder D, Brownlee C, Wheeler GL (2016. február 4.). „A role for diatom-like silicon transporters in calcifying coccolithophores”. Nat Commun 7. DOI:10.1038/ncomms10543. PMID 26842659. PMC 4742977.
- ↑ „Genomic and meta-genomic insights into the functions, diversity and global distribution of haptophyte algae”. Appl Phycol 3 (1), 340–359. o. DOI:10.1080/26388081.2022.2103732. (Hozzáférés: 2025. február 21.)
- ↑ Gran-Stadniczeñko S, Šupraha L, Egge ED, Edvardsen B (2017. január 29.). „Haptophyte Diversity and Vertical Distribution Explored by 18S and 28S Ribosomal RNA Gene Metabarcoding and Scanning Electron Microscopy”. J Eukaryot Microbiol 64 (4), 514–532. o. DOI:10.1111/jeu.12388. PMID 27973742. PMC 5574017.
- ↑ Sidón-Ceseña K, Martínez-Mercado MA, Chong-Robles J, Ortega-Saad Y, Camacho-Ibar VF, Linacre L, Lago-Lestón A (2025. január 28.). „The protist community of the oligotrophic waters of the Gulf of Mexico is distinctly shaped by depth-specific physicochemical conditions during the warm season”. FEMS Microbiol Ecol 101 (2), fiaf009. o. DOI:10.1093/femsec/fiaf009. PMID 39875193. PMC 11800482.
- ↑ Farnelid H, Turk-Kubo K, Zehr JP (2020. december 19.). „Cell sorting reveals few novel prokaryote and photosynthetic picoeukaryote associations in the oligotrophic ocean”. Environ Microbiol 23 (3), 1469–1480. o. DOI:10.1111/1462-2920.15351. PMID 33295132. PMC 8048811.
- ↑ Egge ES, Johannessen TV, Andersen T, Eikrem W, Bittner L, Larsen A, Sandaa RA, Edvardsen B (2015. április 20.). „Seasonal diversity and dynamics of haptophytes in the Skagerrak, Norway, explored by high-throughput sequencing”. Mol Ecol 24 (12), 3026–3042. o. DOI:10.1111/mec.13160. PMID 25893259. PMC 4692090.
- ↑ Wagstaff BA, Hems ES, Rejzek M, Pratscher J, Brooks E, Kuhaudomlarp S, O'Neill EC, Donaldson MI, Lane S, Currie J, Hindes AM, Malin G, Murrell JC, Field RA (2018. április 17.). „Insights into toxic Prymnesium parvum blooms: the role of sugars and algal viruses”. Biochem Soc Trans 46 (2), 413–421. o. DOI:10.1042/BST20170393. PMID 29540506. PMC 5906706.
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)Gran-Stadniczeñko 2017nevű lábjegyzeteknek - ↑ Billard C. 9. Life cycles, The haptophyte algae. DOI: 10.1093/oso/9780198577720.003.0009 (1994. november 3.). ISBN 9780198577720
- ↑ Southard GM, Fries LT, Barkoh A. „Prymnesium parvum: The Texas Experience”. J Am Wat Resour Assoc. DOI:10.1111/j.1752-1688.2009.00387.x. (Hozzáférés: 2024. július 6.)
- ↑ a b Abate R, Oon YL, Oon YS, Bi Y, Mi W, Song G, Gao Y (2024. augusztus 24.). „Diverse interactions between bacteria and microalgae: A review for enhancing harmful algal bloom mitigation and biomass processing efficiency”. Heliyon 10 (17), e36503. o. DOI:10.1016/j.heliyon.2024.e36503. PMID 39286093. PMC 11402748.
