Protoromán nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Proto-román nyelv szócikkből átirányítva)
A keleti újlatin nyelvek
  Román
  Aromán
  Meglenoromán
  Isztroromán

Protoromán nyelvnek a nyelvészek azt a feltételezett egységes nyelvet tekintik, amelyből egyes nyelvészek szerint[1] a mai román, az aromán, a meglenoromán és az isztroromán nyelvek keletkeztek. A legtöbb román nyelvész[2] szerint ezek csak a román nyelv dialektusai. Ebből a nézőpontből a román nyelv a dákoromán dialektus lenne.

Mivel nincsenek fennmaradt írott dokumentumai, e nyelv vonásaira nyelvészek következtetnek, a keleti újlatin nyelvek közös vonásai alapján. A protoromán rekonstruálása sem nem teljes (általában a hangtanára és az alaktanára korlátozódik), sem nem egységesen elfogadott minden aspektusára nézve.

Bár lényegében egységes lehetett, feltételezhető, hogy voltak nyelvjárásai, és hogy ezek két csoportot alkottak.

A protoromán nyelv létezésének időszaka vitatott. Ennek kezdetét az 5., a 6., a 7. vagy a 8. századra teszik. A vége időpontjáról is vitatkoznak. Egyesek[3] a 10. századot tekintik ennek, amikor az aromán nyelv vált le róla, mások[4] a 13. vagy a 14. századra teszik, amikor a meglenoromán és az isztroromán különült el. Ezen elkülönülések időpontjai is teljesen hipotetikusak.

A szlávok tömeges betelepülésével a Balkán-félszigetre ezek nyelve hatott a protorománra. Egyes nyelvészek[5] ennek a hatásnak két időszakát különböztetik meg: a 9. század előttit, amikor gyengébb volt, és az azutánit, amikor fokozottabb lett. Ugyanez a betelepülés okozta a protoromán nyelvet beszélő lakosság azon csoportjainak az elszigetelődését egymástól, amelyek később a különböző keleti újlatin nyelvek beszélői lettek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. George Giuglea, Alexandru Graur, Ion Coteanu (vö. Sala 1989, 275. o.)
  2. Ovid Densușianu, Sextil Pușcariu, Alexandru Rosetti, Theodor Capidan stb. Gustav Weigand német nyelvész is ezen a véleményen van (vö. Sala 1989, 275. o.), valamint A világ nyelvei szaklexikon is.
  3. Például Alexandru Rosetti (vö. Sala 1989, 257. o.).
  4. Például Gheorghe Ivănescu (vö. Sala 1989, 257. o.).
  5. Például Emil Petrovici és Marius Sala (vö. Sala 1989, 257–258. o.).

Forrás[szerkesztés]

  • (románul) Sala, Marius (szerk.). Enciclopedia limbilor romanice (Az újlatin nyelvek enciklopédiája). Bukarest: Editura Științifică și Enciclopedică. 1989. ISBN 973-29-0043-1

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]