Protiszták
 | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: neoproterozoikum–holocén | ||||||
| ||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||
| ||||||
| Szinonimák | ||||||
| ||||||
| Hivatkozások | ||||||
 A Wikifajok tartalmaz Protiszták témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Protiszták témájú kategóriát. | ||||||
A protiszták kifejezés korábban az eukarióták egy országát jelölte, minden olyan egy- vagy többsejtű eukarióta élőlényt magába foglalva, amelyet nem soroltak sem az állatok, sem a növények, sem a gombák országába. A csoport többszörösen is parafiletikus voltát viszonylag későn vették figyelembe. Ma rendszertani kategóriaként nem, de ugyanezen élőlények gyűjtőneveként még használatos. A korábban ide sorolt eukariótákat a modern rendszertanok a növények (Plantae), az amőbák (Amoebozoa), a Chromalveolata, a Rhizaria és az Excavata országok valamelyikébe vagy országba sorolatlan törzsekbe helyezik.
Ősi protisztáktól származnak a mai állatok, növények és gombák is.
Elnevezés[szerkesztés]
A görög protiszton szó jelentése „az összes közt az első”. A Protista nevet e máshová besorolhatatlan élőlényekre először 1866-ban Ernst Haeckel alkalmazta.
A régi (vagy régies) magyar tankönyvek gyakran véglények néven említik őket. Sok tankönyvben egyszerű eukarióták néven szerepelnek.
Struktúra és funkció[szerkesztés]
Egy vagy több eukarióta sejtből épülnek fel. Legtöbb fajuk egysejtű, szabad szemmel nem látható, de közéjük soroltak néhány hatalmas testhosszúságú (több száz méteres) barnamoszatot is, amelyek a leghosszabb testű élőlények közé tartoznak a Földön.
Soksejtű képviselőik sejttársulásos vagy telepes jellegűek, különböző funkciókra specializált különböző sejttípusokat is tartalmazhatnak, de soha nincsenek szöveteik.
Zöld színtesttel bíró, fotoszintézist folytató autotróf csoportjaik az algák, más néven moszatok, a baktériumok közé tartozó kékalgák kivételével.
Heterotróf táplálkozású csoportjaik hagyományos neve állati egysejtűek vagy állati véglények (Protozoa). Ezek élő vagy elhalt szerves anyagot fogyasztanak, lehetnek szimbionták, élősködők, szaprofiták stb.
Rendszerezés változása[szerkesztés]
| Linnaeus 1735 2 ország |
Haeckel 1866 3 ország[1] |
Chatton 1937 2 birodalom[2] |
Copeland 1956 4 ország[3] |
Whittaker 1969 5 ország[4] |
Woese et al. 1977 6 ország[5] |
Woese et al. 1990 3 domén[6] |
|---|---|---|---|---|---|---|
| - | Protista | Prokaryota | Monera | Monera | Eubacteria | Bacteria |
| Archaebacteria | Archaea | |||||
| Eukaryota | Protista | Protista | Protista | Eukarya | ||
| Vegetabilia | Plantae | Plantae | Fungi | Fungi | ||
| Plantae | Plantae | |||||
| Animalia | Animalia | Animalia | Animalia | Animalia |
Források[szerkesztés]
- Cavalier-Smith T, Chao EEY 2003. Phylogeny and classification of phylum Cercozoa (Protozoa). Protist, 154, 341–358.
- Marguilis L, Corliss JO, Melkonian M, Chapman DJ (szerk) 1990. Handbook of Protoctista. Jones and Bartlett, Boston.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ E. Haeckel. Generelle Morphologie der Organismen. Reimer, Berlin (1866)
- ↑ E. Chatton. Titres et travaux scientifiques. Sette, Sottano, Italy (1937)
- ↑ H. F. Copeland. The Classification of Lower Organisms. Palo Alto: Pacific Books (1956)
- ↑ R. H. Whittaker (1969). „New concepts of kingdoms of organisms”. Science 163, 150–160. o.
- ↑ C. R. Woese, W. E. Balch, L. J. Magrum, G. E. Fox and R. S. Wolfe (1977). „An ancient divergence among the bacteria”. Journal of Molecular Evolution 9, 305–311. o.
- ↑ Woese C, Kandler O, Wheelis M (1990). „Towards a natural system of organisms: proposal for the domains Archaea, Bacteria, and Eucarya.”. Proc Natl Acad Sci U S A 87 (12), 4576–9. o. DOI:10.1073/pnas.87.12.4576. PMID 2112744.
