Prosjek (Prnjavor)
| Prosjek | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prnjavor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 311 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 22,1 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 14,07 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 53′ 41″, k. h. 17° 28′ 06″44.894700°N 17.468300°EKoordináták: é. sz. 44° 53′ 41″, k. h. 17° 28′ 06″44.894700°N 17.468300°E | |
 | |
Prosjek (szerbül: Просјек), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 24, közúton 34 km-re kelet-északkeletre, községközpontjától légvonalban 17, közúton 36 km-re nyugatra, a Prosječka és a Sobanjska-folyók völgyében, 150-260 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 423 | 294 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 2 |
| Jugoszláv | 27 | 0 |
| Egyéb | 25 | 15 |
| Összesen | 476 | 311 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó településnek 29 háztartása és 337 muszlim lakosa volt.[4] 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 62 háztartást, 420 ortodox és 9 római katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 105 háztartása és 599 lakosa volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Prokopiosz tiszteletére szentelt ortodox temploma a falu északi szélén, a temető mellett található. A potoćani plébániához tartozik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prnjavor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. március 3.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 206. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o.
További információk
[szerkesztés]
