Proptisht

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Proptisht
A Selca e Poshtme-i királysírok egyike
A Selca e Poshtme-i királysírok egyike
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Korça
Község Pogradec
Alközség Proptisht
Irányítószám 7308
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Proptisht (Albánia)
Proptisht
Proptisht
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 59′, k. h. 20° 30′Koordináták: é. sz. 40° 59′, k. h. 20° 30′

Proptisht falu és alközség Albánia délkeleti részén, a Shkumbin forrásvidékét övező Mokra-vidék középhegységi vonulataiban, Pogradectől légvonalban 15, közúton 45 kilométerre északnyugati irányban. Korça megyén és Pogradec községen(wd) belül Proptisht alközség központja, amelynek további települései Baribardha, Golik, Homçan, Homezh, Kriçkova, Radokal i Poshtëm, Radokal i Sipërm, Selca e Poshtme, Selishta, Slabinja, Slotina, Somotina, Vërri és Zall-Torra.[1] A 2011-es népszámlálás alapján Proptisht alközség népessége 4785 fő.[2] Az alközség legjelentősebb nevezetessége a UNESCO világörökségi javaslati listáján szereplő, i. e. 4–3. századi Selca e Poshtme-i királysírok leletegyüttese.

Fekvése[szerkesztés]

Proptisht a Shkumbin észak–déli irányú legfelső völgyszakaszát övező Mokra-vidék középhegységi vonulataiban fekszik. A területet mély szurdokvölgyek tagolják, így például a Radokal i Poshtëmtől kiinduló Stravaj-szoros (Gryka e Stravajt), Somotinánál a Velçani-szoros (Gryka e Velçanit), Slabinja alatt pedig a Trebinjai-szoros (Gryka e Trebinjës).[3] Bár az alközség Pogradec község része, közvetlen közúti összeköttetése Pogradec felé nem biztosított, csupán észak felől, az SH3-as főút Elbasan megyei(wd) szakaszából Qukësnál(wd), illetve Prrenjasnál leágazó mellékrendű utakon érhető el.

Története és nevezetességei[szerkesztés]

Az alközség legfőbb nevezetessége az i. e. 4–3. századi Selca e Poshtme-i királysírok szabadon látogatható régészeti leletegyüttese, amely szerepel a UNESCO világörökségi javaslati listáján is. A hozzá tartozó erődített település az i. e. 5–2. századok folyamán élte fénykorát mint az illírek közé tartozó dasszaréták egyik központja,[4] amelyet egyes szakmunkák a korabeli forrásokból ismert Pélionnal azonosítanak.[5] Az i. e. 4–3. században monumentális kamrasírokat alakítottak ki a kőzetben, ezek egyikét az i. e. 270 körül elhunyt Monuniosz illír király feltételezett nyughelyeként tartja számon az albán régészet.[6] A Via Egnatia megépülését követően, az i. e. 2. századtól a település a kereskedelmi utat övező kisebb erődítések egyike volt, de később elveszítette jelentőségét, és csak szórványosan volt lakott.[7] A közeli Radokalnál az i. sz. 3. században szintén volt egy kisebb település, ahonnan a régészeti ásatások során helyi mesterek által készített medálok kerültek elő.[8]

A Shkumbin fölött Proptishtnál és Goliknál török kori kőhidak ívelnek át.[9]

A goliki kőhíd

Az első világháborúban 1916 júniusától az Osztrák–Magyar Monarchia szállta meg a területet. A Shkumbin völgyében Goliknál állomásoztattak egy nagyobb alakulatot, amelyet 1917. szeptember 21-én francia csapatok támadtak meg, és 480 katonát ejtettek foglyul.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Korçë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o. arch  
  3. Pasha 2006 :81.
  4. Hammond 1966 :247–248.; Ceka 2013 :111., 136.; Gilkes 2013 :263., 265.
  5. Pollo & Puto 1981 :15.; Wilkes 1992 :123–124., 130., 136.; Ceka 2013 :211.; Gilkes 2013 :263.
  6. Wilkes 1992 :123., 146.; Jacques 2009 :120.; Ceka 2013 :136–137., 197.; Gilkes 2013 :265., 292.
  7. Ceka 2013 :136., 445.; Gilkes 2013 :265.
  8. Ceka 2013 :369.
  9. Lista e monumenteve të kulturës – Qarku Korçë 2017. Instituti i Monumenteve të Kulturës (2017) (Hozzáférés: 2018. jún. 13.)
  10. Pearson 2004 :109.

Források[szerkesztés]

  • Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • Hammond 1966: N. G. L. Hammond: The kingdoms of Illyria circa 400–167 B.C. The Annual of the British School at Athens, LXI. évf. (1966) 239–253. o.
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006.  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X  
  • Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford;  Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717