Prométium(III)-oxid
| Prométium(III)-oxid | |
| |
| |
| IUPAC-név | Prométium(III)-oxid |
| Más nevek | Prométium-szeszkvioxid. |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 12036-25-8 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | Pm2O3 |
| Moláris tömeg | 337.824 g/mol |
| Olvadáspont | ~2320 °C[1] |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | Cubic |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Prométium(III)-klorid |
| Azonos anion | Neodímium(III)-oxid, Szamárium(III)-oxid, Neptúnium(III)-oxid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A prométium(III)-oxid egy kémiai vegyület, képlete Pm2O3. A prométium legközönségesebb formája.
Kristályszerkezete[szerkesztés]
A prométium-oxid három fő kristályosodási formában jelenik meg:[1]
| Forma | Tércsoport | a,b,c (nm) | β(deg) | Z | Sűrűség (g/cm³) |
|---|---|---|---|---|---|
| Köbös | Ia3 | 1,099 | 16 | 6,85 | |
| Monoklin | C2/m | 1,422; 0,365; 0,891 | 100,1 | 6 | 7,48 |
| Hexaéder | P3m1 | 0,3802; 0,3802; 0,5954 | 1 | 7,62 |
*a, b és c a rácsparamétereket jelöli, Z a molekulák száma elemi cellánként, a sűrűség pedig röntgen-sugarakkal lett megmérve.
A alacsony hőmérsékletű köbös alak 700-800 °C-ra hevítés után monoklinná alakul. Ez az átalakulás csak a vegyület megolvasztásával fordítható meg. A monoklin kristályok kb. 1740 °C-on alakulnak vissza köbössé.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Promethium(III) oxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- ↑ a b (1972) „Polymorphic Modifications of Pm2O3”. Journal of the American Ceramic Society 55 (8), 428. o. DOI:10.1111/j.1151-2916.1972.tb11329.x.