Progresszív korszak
| Progresszív korszak | |
| Helyszín | Amerikai Egyesült Államok |
| Kezdete | 1897 |
| Vége | 1920 |
| Előző | aranyozott kor |
| Következő | United States in World War I |
| Elnökök | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Progresszív korszak témájú médiaállományokat. | |
A progresszív korszak (1890-es évek – 1920-as évek)[1][2] az Amerikai Egyesült Államokban több társadalmi és politikai reformtörekvés által jellemzett időszak volt.[3][4] A korszak reformerei, akiket progresszíveknek neveztek, a gyors iparosodással, urbanizációval, bevándorlással és politikai korrupcióval, valamint az ipari tulajdon monopóliumokban való koncentrációjával kapcsolatos problémák megoldására törekedtek. A reformerek aggodalmukat fejezték ki a nyomornegyedek, a szegénység és a munkakörülmények miatt. Több, egymást átfedő mozgalom társadalmi, politikai és gazdasági reformokat követelt, a kormányzás, a tudományos módszerek és a szakmaiság megváltoztatását, az üzleti élet szabályozását, a természeti környezet védelmét, valamint a városi élet- és munkakörülmények javítását szorgalmazva.[5]
A korrupt és antidemokratikus politikai gépezetek és azok vezetői voltak a progresszív reformerek fő célpontjai. A demokrácia újjáélesztése érdekében a progresszívek bevezették a közvetlen előválasztásokat, a szenátorok közvetlen választását (ahelyett, hogy az állami törvényhozás választotta volna őket), a kezdeményezéseket és népszavazásokat,[6] valamint a nők választójogát, amelyet a demokrácia előmozdítása és a nők feltételezett erkölcsi befolyásának bevonása a politikába érdekében támogattak.[7] Sok progresszív számára az alkoholtartalmú italok tilalma[8] volt a kulcs a politikai korrupció felszámolásához és a társadalmi viszonyok javításához.
Egy másik célpont a monopóliumok voltak, amelyeket a progresszívek a tisztességes verseny előmozdítása érdekében trösztellenes és antitröszt törvényekkel igyekeztek szabályozni. A progresszívek emellett új, az ipar szabályozására összpontosító kormányzati ügynökségek létrehozását is szorgalmazták.[9] A progresszívek további célja az volt, hogy tudományos, orvosi és műszaki megoldásokkal reformálják a kormányzást és az oktatást, és elősegítsék a fejlődést különböző területeken, többek között az orvostudományban, a pénzügyekben, a biztosításban, az iparban, a vasútban és az egyházakban. Céljuk az volt, hogy professzionálisabbá tegyék a társadalomtudományokat, különösen a történelmet,[10] a közgazdaságtant[11] és a politikatudományt,[12] valamint hogy a tudományos menedzsment vagy a taylorizmus segítségével javítsák a hatékonyságot.[13][14]
Kezdetben a mozgalom főként helyi szinten működött, de később kiterjedt az állami és országos szintre is. A progresszív vezetők gyakran a képzett középosztályból származtak, és a különböző progresszív reformtörekvések támogatást kaptak ügyvédektől, tanároktól, orvosoktól, lelkészektől, üzletemberektől és a munkásosztálytól.[15]
Bevándorlási politika
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A bevándorlás 1896 után folyamatosan növekedett, az újonnan érkezők többsége képzetlen munkás volt Dél- és Kelet-Európából. Ezek a bevándorlók munkát találtak az acélgyárakban, vágóhidakon és építőbrigádokban a gyárvárosokban és ipari városokban az északkeleti és középnyugati régiókban. Sokan vidéki bányavidékekre mentek. Kevesen mentek délre. Sokan azt tervezték, hogy néhány évig maradnak, takarékos életmóddal megtakarítják a bérüket, és elegendő pénzzel térnek vissza hazájukba, hogy egy kis farmot vásárolhassanak. A zsidó bevándorlók azonban mindannyian véglegesen letelepedtek.
A bevándorlók beáramlása 1914 augusztusában hirtelen véget ért, amikor az első világháború szinte teljesen leállította a civilek Európába és Európából történő mozgását. Az 1880-as évektől kezdve a szakszervezetek agresszíven támogatták a bevándorlás korlátozását, különösen a kínai, japán és koreai bevándorlókra vonatkozó korlátozásokat.[16] A korabeli rasszista attitűdökkel együtt félelem alakult ki, hogy a nagy számú képzetlen, alacsony fizetésű munkás meghiúsítja a szakszervezetek kollektív tárgyalásokon keresztül történő bérnövelési törekvéseit.[17] Ezenkívül a vidéki protestánsok nem bíztak a kelet- és dél-európai városi katolikus és zsidó bevándorlókban, és emiatt ellenezték a bevándorlást.[18] Másrészt az ipar gyors növekedése nagyobb és bővülő munkaerő-állományt igényelt, amelyet a természetes születési arányok nem tudtak kielégíteni. Ennek eredményeként sok nagyvállalat ellenezte a bevándorlás korlátozását. Az 1920-as évek elejére konszenzus született arról, hogy a bevándorlás teljes mértékét korlátozni kell, és az 1920-as években egy sor törvény ezt a célt szolgálta.[19] Néhány eugenika-párti is részt vett a bevándorlás korlátozásában, saját áltudományos okokból.[20] A bevándorlás korlátozása a második világháború után is nemzeti politika maradt.
Az első világháború alatt a progresszívek erőteljesen támogatták az amerikanizációs programokat, amelyek célja az volt, hogy modernizálják a frissen érkezett bevándorlókat, és példás amerikai állampolgárokká alakítsák őket, miközben csökkentik a régi hazájuk iránti lojalitásukat.[21] Ezek a programok gyakran a drámai mértékben bővülő állami iskolarendszeren keresztül működtek.[22]
Az 1924-es bevándorlási törvény, vagy Johnson–Reed-törvény, amely magában foglalta az ázsiai kizárási törvényt és a nemzeti származási törvényt, egy szövetségi törvény volt, amely megakadályozta az Ázsiából érkező bevándorlást, és kvótákat szabott a kelet- és dél-európai bevándorlók számára.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Congress and the Progressive Era | U.S. Capitol - Visitor Center". www.visitthecapitol.gov. 2024. november 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2024. november 30.
- ↑ "Progressive Era: 1890–1920s | Picture This". picturethis.museumca.org. 2024. október 7. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2024. november 30.
- ↑ John D. Buenker, John C. Boosham, and Robert M. Crunden, Progressivism (1986) pp. 3–21
- ↑ Arthur S. Link, "What Happened to the Progressive Movement in the 1920s?." American Historical Review 64.4 (1959): 833–851.
- ↑ "Progressive Era to New Era". Library of Congress. 2023. november 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. október 24.
- ↑ "United States History. The Progressive Era Key Facts". Britannica. 2024. szeptember 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. október 24.
- ↑ On purification, see David W. Southern, The Malignant Heritage: Yankee Progressives and the Negro Question, 1900–1915 (1968); Southern, The Progressive Era And Race: Reaction And Reform 1900–1917 (2005); Norman H. Clark, Deliver Us from Evil: An Interpretation of American Prohibition (1976) p. 170; and Aileen Kraditor, The Ideas of the Woman Suffrage Movement: 1890–1920 (1967). 134–136.
- ↑ James H. Timberlake, Prohibition and the Progressive Movement, 1900–1920 (1970) pp. 1–7.
- ↑ Michael Kazin; et al. (2011). The Concise Princeton Encyclopedia of American Political Turn up History. Princeton University Press. 181. o. ISBN 978-1400839469.
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z) „Richard Hofstadter 1968” nevű lábjegyzeteknek - ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z) „ReferenceB” nevű lábjegyzeteknek - ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z) „Barry Karl 1975” nevű lábjegyzeteknek - ↑ Lewis L. Gould, America in the Progressive Era, 1890–1914 (2000)
- ↑ David B. Tyack, The One Best System: A History of American Urban Education (Harvard UP, 1974), p. 39
- ↑ George Mowry, The California Progressives (1963) p. 91.
- ↑ Robert D. Parmet, Labor and immigration in industrial America (1987) p. 146
- ↑ Gwendolyn Mink, Old Labor and New Immigrants in American Political Development: Union, Party and State, 1875–1920 (1990)
- ↑ Daniel J. Tichenor, Dividing lines: the politics of immigration control in America (2002) p. 71
- ↑ Claudia Goldin, "The Political Economy of Immigration Restriction in the United States, 1890 to 1921", in Goldin, The regulated economy (1994) ch 7.
- ↑ Thomas C. Leonard, "Retrospectives: Eugenics and Economics in the Progressive Era" Archiválva 2015. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben. Journal of Economic Perspectives, (2005) 19(4): 207–224
- ↑ James R. Barrett, "Americanization from the Bottom, Up: Immigration and the Remaking of the American Working Class, 1880–1930", Journal of American History 79 (December 1992): 996–1020. JSTOR 2080796.
- ↑ Christina A. Ziegler-McPherson, Americanization in the States: Immigrant Social Welfare Policy, Citizenship, and National Identity in the United States, 1908–1929 (2009)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Auchincloss, Louis (2001). Theodore Roosevelt. New York: Times Books. ISBN 9781466856837 – via Google Books.
- Henretta, James A. (2006). "Charles Evans Hughes and the Strange Death of Liberal America". University of Illinois Law and History Review. 24 (1): 115–171. doi:10.1017/S0738248000002285. JSTOR 27641353. S2CID 145114078.
- Shoemaker, Rebecca S. (2004). The White Court: Justices, Rulings, and Legacy. ABC-CLIO. ISBN 9781576079737.
