Progresszív Munkáspárt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Progresszív Munkáspárt
Adatok
Elnök Ándrosz Kiprianú

Alapítva 1926
Ideológia kommunizmus
Politikai elhelyezkedés baloldal
Európai párt Európai Baloldal Pártja
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Progresszív Munkáspárt témájú médiaállományokat.

A Progresszív Munkáspárt (görögül: Ανορθωτικό Κόμμα Εργαζόμενου Λαού (ΑΚΕΛ), törökül: Emekçi Halkın İlerici Partisi) kommunista párt a Ciprusi Köztársaságban.

Története[szerkesztés]

A párt előzményének tekinthető az 1926-ban alapított Ciprusi Kommunista Párt (KKK). A KKK a brit gyarmati uralom megszüntetéséért és a szigetnek a megvalósítandó „balkáni kommunista föderációhoz” való csatlakozásáért küzdött, ebből eredően nem támogatta az enóziszt (a sziget egyesítését Görögországgal). Mivel az enózisz igen népszerű volt a sziget görög lakossága körében, a KKK nem tudott igazán jelentős befolyásra szert tenni. Noha a párt idővel támogatni kezdte az enózisz ötletét, hogy növelje a népszerűségét, nem tudott tömegbázist kiépíteni.[1]

1941-ben a kommunisták újraalapították ciprusi pártjukat immár Progresszív Munkáspárt (AKEL) néven, ügyelve arra, hogy az AKEL-t elkülönítsék a népszerűtlen előzménytől, a KKK-tól, és arra, hogy a párt legálisan működhessen. Az AKEL antifasiszta politikát folytatott és amikor a Harmadik Birodalom 1941-ben megtámadta a Szovjetuniót, akkor az AKEL arra buzdította szimpatizánsait, hogy csatlakozzanak a Brit Hadsereghez. 1943-tól az AKEL támogatta az enóziszt és ez jelentős népszerűséget hozott számára. Ám a párt népszerűségében ismét törés következett be, amikor 1948-ban elfogadta az enózisszal szemben álló brit ajánlatot, egy belső önállósággal rendelkező Ciprusi kormányzat felállítására. A népszerűségvesztés hatására a párt idővel visszatért az enózisz támogatóinak sorába.[2]

1955-ben a ciprusi függetlenség támogatói fegyveres harcot kezdtek a brit gyarmatosítók ellen. A britek korlátozták a pártok, így az AKEL működését is, noha az AKEL nem támogatta a felkelést és terrorista cselekményeket. A kommunista párt így szembekerült a felkelőkkel is, akik árulónak tartották a pártot és 1958-ban kampányt indítottak az AKEL vezetőinek megölésére. Az AKEL rövidesen megváltoztatta a felkeléssel kapcsolatos álláspontját.[3]

1959-től az AKEL ismét legálisan működhetett, noha népszerűségét jelentősen megtépázta a korábbi években folytatott politikája, és szovjet segítségre volt szüksége az újjászerveződéshez. A párt a függetlenné váló Ciprusi Köztársaság egyik legnépszerűbb pártjává vált, általában a szavazatok körülbelül harmadára számíthat. Az AKEL több képviselőházi választást megnyert és több jelölt az AKEL támogatását bírva nyerte meg a köztársaságielnök-választást. 2008-ban a párt saját jelöltjét, és elnökét Dimítrisz Hrisztófiaszt választották Ciprus elnökévé, aki egy ciklus után nem indult újra a posztért.[4][5]

Választási eredmények[szerkesztés]

Képviselőházi választások[szerkesztés]

Képviselőház (Ciprus)
Választás Megszerzett szavazatok Képviselők száma
# % Helyezés # ±
1960 51 719 35,0 2.
5 / 50
új párt
1970 68 229 34,1 1.
9 / 35
Növekedés 4
1976 - - -
9 / 35
Állandó 0
1981 95 364 32,8 1.
12 / 35
Növekedés 3
1985 87 628 27,4 3.
15 / 56
Növekedés 3
1991 104 771 30,6 2.
18 / 56
Növekedés 3
1996 121 958 33,0 2.
19 / 56
Növekedés 1
2001[6] 142 647 34,7 1.
20 / 56
Növekedés 1
2006[7] 131 066 31,1 1.
18 / 56
Csökkenés 2
2011[8] 132 171 32,7 2.
20 / 56
Növekedés 1
2016[9] 90 204 25,7 2.
18 / 56
Csökkenés 3

Európai Parlamenti választások[szerkesztés]

Európai Parlament
Választás Megszerzett szavazatok Képviselők száma
# % Helyezés # ±
2004[10] 93 212 27,9 2.
2 / 6
új párt
2009[11] 106 922 34,9 2.
2 / 6
Állandó 0
2014[12] 69 852 27 2.
2 / 6
Állandó 0

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]