Progóc vára
| Progóc vára | |
| Prugovac | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Prugovac |
| Épült | ismeretlen |
| Elhagyták | 16. század (lerombolták) |
| Állapota | terepalakzatok |
| Típusa | síkvidéki |
| Építőanyaga | fa |
| Elhelyezkedése | |
 Progóc vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 58′ 23″, k. h. 17° 07′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 23″, k. h. 17° 07′ 15″ | |
Progóc egy középkori vár volt Horvátországban, a Kapronca-Kőrös megyei Gorbonokhoz tartozó Prugovac település területén.
Fekvése[szerkesztés]
A vár falu közepén található 4-5 méter magas dombon állt, amelyen ma a falu temploma található.[1]
Története[szerkesztés]
A név Pruneg formában a 13. században jelenik meg. Valószínűleg a birtok akkori, 1248-as tulajdonosával[2] hozható kapcsolatba, de az is lehet, hogy csak a Porog név torzított változata. A név talán az akkoriban használatos szláv Porga névből ered.[1] A 13. században a falu a valamikori gordavai plébániához (in parochia Gordawa) tartozott. Ezt a birtokot szolgálataiért, IV. Béla király Gyula fia Butkának adományozta. Butka neve valószínűleg a mai Patkovac faluról ered, ahol a családnak nagy birtokai voltak. [1] A 14. századra a Porog nemzetség annyira megerősödött, hogy Porog fiai 1334-ben Progócon várat, valamint egy Szent Miklós tiszteletére szentelt templomot építtettek.[1] A Szent Miklós templomot egy 1347-es okirat[3] is megemlítette. 1481-ben a nemesek összeírásában találkozunk Progóczi László (Ladizlai de Progowcz) özvegyének a nevével.[4] 1493-ban az itteni birtokot a Porog nemzetség fiainak birtokrészeként említik. A Szent Miklós templom még 1501-ben is szerepel a plébániák összeírásában. A nemzetség egyik utolsó leszármazottja Progowczi Balázs 1504 és 1530 között Szapolyai János király követe volt.[5]
A vár mai állapota[szerkesztés]
A régészeti lelőhely átmérője körülbelül 45 méterig terjed, a keleti oldalán még a valamikori árok és sánc maradványai is megfigyelhetők. 1950 körül 14. századi kerámiákat és tégladarabokat találtak itt. A domb körül, ma egy aszfaltozott út vezet. A hagyomány szerint a régi temető helyén állt az ősi Szent Miklós templom. Érdemes még megemlíteni, hogy a vár közelében egykor egy római település volt, mely mellett már akkor is út vezetett el.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Lovrenčević, Zvonko: Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji (horvát nyelven). Podravski zbornik No. 11., 1985.. (Hozzáférés: 2021. április 10.)
- ↑ Codex diplomaticus IV. kötet 349. old.
- ↑ Codex diplomaticus XI. kötet 394.old.
- ↑ Šufflay, Milan. Osuda plemića križevačke is virovitičke županije 1481.godine (horvát nyelven). Vjesnik zemaljskog arkhiva VIII., 156-164. o.
- ↑ Chmel, Joseph. Monumenta habsburgica I. (német nyelven), 357. o.