Proconsul (állatnem)
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.JPG) Rekonstruált Proconsul csontváz
| ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||||||||
|
†Proconsul africanus | ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Proconsul témájú kategóriát. |
A Proconsul a főemlősök egyik korai neme volt, mely 18–15 millió évvel ezelőtt, a miocén földtörténeti korban élt a mai Kenya területén. Napjainkig négy faját azonosították, testsúlyuk 10–40 kg közé esett. Élőhelyük az esőerdő volt.
Jellegzetességei[szerkesztés]
Jellegzetességeik alapján a cerkóffélék és az emberszabású majmok közé sorolhatók, emiatt taxonómiai elhelyezésük az emberszerűek (Hominoidea) öregcsaládba csak próbálkozás; egyes tudósok a Proconsult az emberszerűeken kívül helyezik el, még mielőtt az emberszabású majmok és a cerkóffélék szétváltak volna. Ha a Proconsul nem emberszabású majom, akkor bizonyos mértékig rokonságban állhat az Aegyptopithecusszal.
A Proconsul majomszerű jellemzői közé tartozik a vékony fogzománc, a finom testfelépítés, keskeny mellkassal és rövid mellső végtagokkal, a görbült kézközépcsontok, a hosszú, hajlékony hátgerinc, és az erdőhöz alkalmazkodott, négy lábon járó életmód. Emberszabású jellemzői közé tartozik a farok hiánya, a nagyméretű „Linea supracondylaris lateralis” (a felkarcsont alsó felének külső részén található durva vonulat), és a testmérethez képest kissé nagyobb agytérfogat. Mindezek a jellemzők arra utalnak, hogy a Proconsul mozgása inkább a mai majmokhoz hasonlóan ugró-lendülő típusú volt, ellentétben a modern emberszabásúak függőlegesen mászó típusával.
A legteljesebb koponya alapján térfogatszámítást is végeztek, bár ennek végrehajtása meglehetősen nehézkes volt, mivel a koponya a korábbi rétegterheléstől deformálódott. A koponya jellegzetességei, mai majmokkal összevetett arányai alapján 154–180 cm³ eredményt kaptak. Alan Walker kutatócsoportja (New York Állami Egyetem és Washington Egyetem) a végtaghosszból következtetett testtömeg és a koponyaűr térfogatának aránya alapján az emberszabású majmok evolúciójának legkorábbi képviselőjének írta le 1991-ben. Ezt erősíti az a tény, hogy a Proconsul nagyméretű, hátrafelé elhúzódó homloküregéhez hasonló képződmény csak az embernél és az afrikai emberszabásúaknál található meg. Ugyanakkor csukló- és singcsontjuk között közvetlen ízületi kapcsolat van, ami az óvilági majmok felé közelíti.
1984-ben olyan lelőhelyet fedeztek fel Rusinga szigetén, ahol kilenc teljes, vagy majdnem teljes csontvázat tártak fel, különböző életkorokból. Így a Proconsul növekedési fázisai is ismertek.
Felfedezése és osztályozása[szerkesztés]
Az első leletet, egy állkapocstöredéket, 1927-ben találta egy arany után kutató kőbányász-telepes, H.L. Gordon a Kenya nyugati részén található Kisumu közelében, Korunál. Egészen napjainkig ez a lelet a legrégebbi, emberféléktől (Hominidae) származó fosszília, és az első olyan emlőslelet, melyet a szub-szaharai Afrikában találtak. Gordon elküldte leleteit Arthur Tindell Hopwood paleontológusnak, aki már 1931-ben expedíciót szervezett, hogy újabb leletekhez juthasson az érdekes felfedezésből.
A Proconsul nevet Hopwood találta ki 1933-ban[1] jelentése „Consul előtti”. Akkoriban a Consul népszerű név volt, melyet a cirkuszi mutatványokban szereplő csimpánzoknak adtak. 1903-ban a párizsi Folies Bergère közkedvelt csimpánzát Consulnak hívták, és ugyanezt a nevet kapta a manchesteri Belle Vue állatkert csimpánza 1894-ben. Ez utóbbi halála után Ben Brierley egy verset írt emlékére, melyben azon elmélkedik, hogy hol lehet a hiányzó kapocs a csimpánz és az ember között.
Hopwood 1931-ben fedezte fel három egyed maradványait, miközben Louis Leakey csoportjában kutatásokat folytatott a Viktória-tó környékén. Az a Consul, melynek a nevét felhasználta, nem az előzőekben említettek valamelyike, hanem a londoni varieté népszerű, öltönyt, sapkát viselő és szivarozó csimpánza volt. A Consul szó Linné-módon szimbolizálja a csimpánzokat. Így – Hopwood szavaival – a Proconsul a „csimpánz őse”. A faj nevéhez az „africanus” szót is hozzátette. Abban az időben ez volt az egyetlen ismert példány.
A később felfedezett fosszíliákat eleinte szintén africanusként osztályozták, újbóli felosztásuk csak később történt meg, vagyis az eredetileg africanusnak tartott leleteket csoportokra osztották, és a maradványokhoz további leleteket adtak, új fajokat állapítva meg. Így például Mary Leakey híres, 1948-as lelete africanusként kezdte, majd kiemelték az africanus fajból és Thomas Whitworth 1951-es leletével azonosnak találva Alan Walker 1993-ban létrehozta a „heseloni” fajt. A Kuruban nés Songhorban talált leleteket még mindig africanusnak tekintik. Bár sok maradvány az idő folyamán fajt váltott, jelenleg még mindig négy fajt önállónak tekintik.
A Proconsulidae család létrehozását Louis Leakey javasolta 1962-ben, tizenegy évvel azután, hogy ő maga és Wilfrid Le Gros Clark megállapították az africanus, a nyanzae és a major fajokat. A javaslatot szakmai körökben nem fogadták el azonnal, de a Proconsulidae végül is elismert család lett.
Az emberfélék osztályozási rendszere a 20. század második felére olyan bonyolultsági szintet ért el, mely már önmagában több kötetet igényelne. A felfedezett új fosszíliákkal és új megfigyelésekkel egyidőben a paleoantropológusok többsége legalább egyszer megváltoztatta véleményét, és ez valószínűleg a jövőben is így lesz. Egy adott időszak szakirodalmában létező osztályozási rendszer nem szükségszerűen egyezik meg egy másik időszakéval.[2] Így például Peter Andrews és Lawrence Martin, elismert palaeontológusok, 1987-ben arra az álláspontra jutottak, hogy a Proconsul nem emberféle, hanem csak annak egy kládja.[3]
A Proconsult Alan Walker az emberszabású majmok és az ember közös őseként írta le.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Virginia Morell, Ancestral Passions, Copyright 1995,
- ↑ A Proconsulnak tartott fosszíliák változó osztályozási rendszerére vonatkozó összefoglalás: Seven Decades of East African Miocene Anthropoid Studies, by Russel H. Tuttle, in Human Origins and Environmental Backgrounds, Springer, 2006, ISBN 0387296387. A könyv egy része online is megtekinthető a Google Books-ban.
- ↑ Cladistic relationships of extant and fossil hominoids Archiválva 2008. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, kivonat: Journal of Human Evolution 16. kötet, 1. kiadás , 1987. január, 101-118 oldal.
Források[szerkesztés]
- A taxon adatlapja a Paleobiology Database oldalán. Paleobiology Database
- Alan Walker, Pat Shipman, The APE in the TREE: An Intellectual & Natural History of Proconsul, The BELKNAP PRESS of HARVARD UNIVERSITY PRESS, Cambridge, Massachusetts, London, England, 2005, ISBN 0-674-01675-0. Szemelvény és kivonat: [1], Harvard University Press.
További információk[szerkesztés]
- Anthropoidea – monkeys and apes, Mikkos's Phylogeny Archive
- Comparative dental development and microstructure of Proconsul teeth from Rusinga Island, Kenya[halott link], A. D. Beynon et társai cikke a University College London oldalon.
- Walker, Alan Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, Walker Proconsul-publikációinak átfogó bibliográfiája a isiknowledge.com oldalon. Előfizetős oldal.
Irodalom[szerkesztés]
- Alan Walker, Mark Teaford (1989). „A Proconsul nyomában”. Scientific American (magyar kiadás) (3), 58-65. o.
- John R. Napier, Peter R. Davis (1959). „The Fore-Limb Skeleton and Associated Remains of Proconsul africanus”. Fossil Mammals of Africa (16), 1-69. o.
- Alan Walker, Dean Falk, Richard Smith, Martin Pickford (1983). „The Skull of Proconsul africanus: Reconstruction and Cranial Capacity”. Nature (305), 525-527. o.
- Chrisopher Beard, Mark F. Teaford, Alan Walker (1986). „The Wrist Bones of Proconsul africanus and P. nyanzae from Rusinga Island, Kenya”. Folia Primatologica (47/2), 97-118. o.
