Probiotikum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A probiotikumok olyan táplálékkiegészítők, melyek élő baktériumokat tartalmaznak, és általában a normál emberi bélflóra helyreállítását célozzák különböző betegségekben vagy antibiotikumkezelés után.[1] Hatásosságukról a mai napig nincs tudományos konszenzus: egyes szerzők szerint az alkalmazott baktérium faja mellett akár sejtvonaltól függően is változhat az élettani hatás, míg mások teljes egészében megkérdőjelezik a probiotikumok jótékony hatásait.[2]

Leggyakrabban tejsavbaktériumokat használnak. Ezeket már régóta használják az élelmiszeriparban, mivel képesek átalakítani a cukrokat (a laktózt is) és más szénhidrátokat tejsavvá. Ez jellegzetes savanyú ízt ad az élelmiszereknek (erjesztett tejtermékek például joghurt), mivel csökkenti a pH-t, és egyes szerzők szerint ezzel gátolja a káros mikroorganizmusok szaporodását, ezzel megelőzve az emésztőrendszeri fertőzéseket.[3] A leggyakrabban használt probiotikus baktériumok a Lactobacillus és a Bifidobacterium törzsekbe tartoznak.[4]

A probiotikumokat antibiotikumkezelés mellett is szoktak alkalmazni (hiszen a célja az, hogy megpróbálja visszaállítani a kezelés miatt pusztuló bélflórát), ám a legtöbb esetben a kutatások nem hozták az elvárt eredményeket, és a gyógyszergyártók állításai a probiotikumok sokrétű pozitív hatásáról egyelőre nincsenek megfelelő minőségű és mennyiségű bizonyítékkal alátámasztva.[5] 2010-ben az Egyesült Államokban az Activia és a DanActive termékek reklámkampányához kapcsolódó állításokat megtévesztő marketingnek minősítették.[6]

Feltételezett jótékony hatások[szerkesztés]

Azon területek, ahol eddig felmerült, hogy egyes probiotikumok alkalmazása indikált lehet:

  • hasmenés kezelése[7]
  • gyakori felső légúti fertőzések megelőzése[8] (míg egy másik kutatás szerint épp ellenkezőleg, a fertőzési kockázat megnövekedett a probiotikummal kezelt csoportban[9])
  • tejallergia miatti ekcéma kialakulásának megelőzése[10]

Lehetséges mellékhatások[szerkesztés]

Bár a probiotikumként használt baktériumfajokat általában biztonságosnak tartják, néha előfordul, hogy opportunista kórokozóvá válnak; ez gyakran a bélgáz felhalmozódásához, székrekedéshez vezet, de igen ritkán előfordulhat szepszis és a béltraktus iszkémiája is.[11]

Típusok[szerkesztés]


A szócikk egy része még lefordítandó. Segíts te is a fordításban!

Probiotikumként alkalmazott baktériumok. Forrás:[12]
Faj, sejtvonal Termék neve Gyártó
Bifidobacterium animalis DN 173 010 Activia Danone
Bifidobacterium animalis subsp. lactis BB-12 Chr. Hansen
Bifidobacterium breve Yakult Bifiene Yakult
Bifidobacterium infantis 35624
Bifidobacterium lactis HN019 (DR10) Howaru™ Bifido Danisco
Bifidobacterium longum BB536
Escherichia coli Nissle 1917
Lactobacillus acidophilus LA-5 Chr. Hansen
Lactobacillus acidophilus NCFM Rhodia Inc.
Lactobacillus casei v. rhamnosus Doderlein Gynophilus Vitaminkosár
Lactobacillus casei DN114-001
Lactobacillus casei CRL431 Chr. Hansen
Lactobacillus casei F19 Cultura Arla Foods
Lactobacillus casei Shirota Yakult Yakult
Lactobacillus casei immunitass Actimel Danone
Lactobacillus johnsonnii La1 (= Lactobacillus LC1) Nestlé
Lactobacillus plantarum 299V ProViva Probi
Lactobacillus reuteri ATTC 55730 BioGaia Biologics
Lactobacillus reuteri SD2112
Lactobacillus rhamnosus ATCC 53013 (felfedezve Gorbach és Goldin által) LGG, Gefilus, Vifit és mások Valio
Lactobacillus rhamnosus LB21 Verum Norrmejerier
Lactobacillus salivarius UCC118
Lactococcus lactis L1A Verum Norrmejerier
Saccharomyces cerevisiae (boulardii) lyo DiarSafe és mások Wren Laboratories és mások
Streptococcus salivarius ssp thermophilus
keverékként vizsgálva:
Lactobacillus rhamnosus GR-1 és Lactobacillus reuteri RC-14
Chr. Hansen
'keverékként vizsgálva':
VSL#3 (8 törzs Streptococcus thermophilus, négy Lactobacillus spp és három Bifidobacterium spp törzs keveréke)
'keverékként vizsgálva':
Lactobacillus acidophilus CUL60 és Bifidobacterium bifidum CUL 20
'keverékként vizsgálva':
Lactobacillus helveticus R0052 és Lactobacillus rhamnosus R0011
A'Biotica és mások Institut Rosell
Bifidobacterium longum, BB536®; Bifidobacterium breve, M16V®; Bifidobacterium lactis, BB-12®; Lactobacillus rhamnosus, GG®; Streptococcus thermophilus, TH-4® Pro+kid Bonolact

Tejtermékekben, joghurtokban gyakran előforduló baktériumok probiotikus hatás nélkül:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Salminen, Seppo, Akihito (2021. szeptember 1.). „The International Scientific Association of Probiotics and Prebiotics (ISAPP) consensus statement on the definition and scope of postbiotics” (angol nyelven). Nature Reviews Gastroenterology & Hepatology 18 (9), 649–667. o. DOI:10.1038/s41575-021-00440-6. ISSN 1759-5053. PMID 33948025.  
  2. Rowland, Ian R., Kevin (2010. november 1.). „Current level of consensus on probiotic science-Report of an expert meeting- London, 23 November 2009: Report of an expert meeting-London, 23 November 2009” (angol nyelven). Gut Microbes 1 (6), 436–439. o. DOI:10.4161/gmic.1.6.13610. ISSN 1949-0976. PMID 21637035.  
  3. Nichols, Andrew W. (2007. augusztus 13.). „Probiotics and athletic performance: A systematic review”. Current Sports Medicine Reports 6 (4), 269 - 273. o, Kiadó: Current Medicine Group LLC. DOI:10.1007. (Hozzáférés ideje: 2022. november 6.)  [halott link]
  4. Tannock G (editor).. Probiotics and Prebiotics: Scientific Aspects, 1st ed., Caister Academic Press (2005). ISBN 978-1-904455-01-1 
  5. Rijkers, Ger T., Robert-Jan (2011. november 14.). „Health benefits and health claims of probiotics: bridging science and marketing” (angol nyelven). British Journal of Nutrition 106 (9), 1291–1296. o. DOI:10.1017/S000711451100287X. ISSN 0007-1145.  
  6. Dannon Agrees to Drop Exaggerated Health Claims for Activia Yogurt and DanActive Dairy Drink (angol nyelven). Federal Trade Commission, 2010. december 15. (Hozzáférés: 2021. október 6.)
  7. Szajewska, Hania, Sanja (2014. március 1.). „Meta-analysis shows limited evidence for using Lactobacillus acidophilus LB to treat acute gastroenteritis in children” (angol nyelven). Acta Paediatrica 103 (3), 249–255. o. DOI:10.1111/apa.12487.  
  8. Nocerino, Rita, Gianluca (2017. február 1.). „Cow's milk and rice fermented with Lactobacillus paracasei CBA L74 prevent infectious diseases in children: A randomized controlled trial” (angol nyelven). Clinical Nutrition 36 (1), 118–125. o. DOI:10.1016/j.clnu.2015.12.004.  
  9. Sharieff, W (2005. június 14.). „Micronutrients (including zinc) reduce diarrhoea in children: The Pakistan Sprinkles Diarrhoea Study” (angol nyelven). Archives of Disease in Childhood 91 (7), 573–579. o. DOI:10.1136/adc.2005.086199. ISSN 0003-9888. PMID 16556612.  
  10. Kirjavainen, Pirkka V., Erika (2003. február 1.). „Probiotic Bacteria in the Management of Atopic Disease: Underscoring the Importance of Viability:” (angol nyelven). Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition 36 (2), 223–227. o. DOI:10.1097/00005176-200302000-00012. ISSN 0277-2116.  
  11. Didari, Tina, Shilan (2014. február 1.). „A systematic review of the safety of probiotics” (angol nyelven). Expert Opinion on Drug Safety 13 (2), 227–239. o. DOI:10.1517/14740338.2014.872627. ISSN 1474-0338.  
  12. Sanders ME. Probiotics, strains matter[halott link]. Functional foods & nutraceuticals magazine (2007); June; pp. 36-41

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]