Prijebljezi
| Prijebljezi | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Srbac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 444 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 89,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 4,94 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 03′ 18″, k. h. 17° 28′ 08″45.055000°N 17.468889°EKoordináták: é. sz. 45° 03′ 18″, k. h. 17° 28′ 08″45.055000°N 17.468889°E | |
 | |
Prijebljezi (szerbül: Пријебљези), település Bosznia-Hercegovinában, Srbac községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 37, közúton 44 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 9 km-re délnyugatra, az Orbász jobb partján húzódó síkságon, 94-96 méteres tengerszint feletti magasságban található. Itt halad át a Srbacot Gradiškával összekötő főút az Orbász folyón. A srbaci vízellátó rendszert és a Lijevče polje vízellátó rendszert is a prijebljezi forrásból táplálják.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 520 | 438 |
| Bosnyák | 0 | 1 |
| Horvát | 2 | 4 |
| Jugoszláv | 27 | 0 |
| Egyéb | 13 | 1 |
| Összesen | 562 | 444 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnajvori járáshoz tartozó településnek 25 háztartása és 140 ortodox lakosa volt.[4] 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 57 háztartást és 334 ortodox lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 68 háztartása és 337 lakosa volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Srbac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az FK Vrbas Prijebljezi labdarúgóklub a gradiškai területi ligában szerepel.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20559".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20559
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Srbac" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. február 14.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 206. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o.
