Nyitrapereszlény
| Nyitrapereszlény (Preseľany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nagytapolcsányi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1280 |
| Polgármester | Juraj Trsťan |
| Irányítószám | 956 12 |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | TO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1479 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 124 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 157 m |
| Terület | 11,90 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 27′, k. h. 18° 06′Koordináták: é. sz. 48° 27′, k. h. 18° 06′ | |
| Nyitrapereszlény weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrapereszlény témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nyitrapereszlény (szlovákul Preseľany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Nagytapolcsánytól 13 km-re délnyugatra, a Nyitra jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén a 10.-12. században szláv település állt.
A mai falut 1280-ban Prezlen alakban említik először. 1322-ben Perezlen néven említik, az apponyi uradalomhoz tartozott. Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomát az esztergomi káptalan oklevele már 1392-ben említi. A 13.-14. században a Ludányi nemzetség birtoka, 1395-ben Appony várának tartozéka. A 16. században az Osztrosics, a 17.-19. században az Apponyi család, a 18. században az Ujfalussy, Zay és Prileszky családok a birtokosai.
Az 1562. évi vizitáció említi Jakab nevű papját. 1646-ban mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott. A Felső-Nyitra völgyén egykor fontos hadiút vezetett ál, ezért a település gyakran szenvedett a rendi felkelések és a török rajtaütései miatt egyaránt. 1668-ban felégette a török. 1682. május 7-én Thököly Imre Bécs felé vonuló, török csapatokkal megerősített serege dúlta fel a falut és fosztotta ki a templomot. 1708. augusztus 28-án itt kerítette be Pálffy János serege Ocskay Lászlónak, Rákóczi áruló generálisának ezredét, akik később Ocskay felszólítására letették az esküt a császárra. Egy nappal később 1708. augusztus 29-én nagy csata zajlott a pereszlényi határban a császári és kuruc csapatok között, melyben mintegy 3000 katona esett el. A 18. században Pereszlény uradalmi központ, melyhez hat falu tartozott. 1715-ben szőlőhegye és 25 adózó háztartása volt. 1787-ben újra faluként említik 114 házzal és 877 lakossal. 1828-ban 122 házában 949 ember élt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "PERESZLÉNY. Prezierani. Tót Mezőváros Nyitra Vármegyében, földes Urai Majthényi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Bodóki járásban, határja jól termő, vagyonnyai külömbfélék, második osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Pereszlény, (Prezirany), tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra vize mellett, 887 kath., 50 evang., 58 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa tágas és termékeny; rétje sok és kétszer kaszálható; bora, fája elég; malma a Nyitra vizén igen jövedelmes. Hires gyümölcs-termesztés. F. u. a budai prépost, s a Batthyány nemes család. Ut. p. Nagy-Tapolcsán."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben. Sokat szenvedett a falu az árvizektől is.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 952 lakosából 767 szlovák és 27 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 1079 lakosából 908 szlovák és 52 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 1121 lakosából 934 szlovák és 86 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 1318 lakosából 1089 szlovák és 199 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 1346 lakosából 1268 szlovák és 13 magyar volt.
1930-ban 1365 lakosából 1323 szlovák és 6 magyar volt.
1991-ben 1536 lakosából 1529 szlovák volt.
2001-ben 1508 lakosából 1503 szlovák és 2 magyar volt.
2011-ben 1482 lakosából 1426 szlovák, 3 magyar és 1 ruszin volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1322-ben épült.
- A Szent Anna kápolna 1804-ben épült.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Hivatalos oldal Archiválva 2007. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Nyitrapereszlény Szlovákia térképén
- E-obce.sk
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források[szerkesztés]
- 2016 Preseľany. Preseľany.
- Bazalicza Mátyás 1840: Catalog der Nitra Pereszlényer Obstbaumschule nebst kurzer Darstellung der neuesten Fortschritte in der Obstkultur, und streng kritische Auswahl der allervorzüglichsten bis jetzt bekannten Obstsorten, ihre Rangordnung nach Grösse der Frucht, Reifzeit und Dauer, Schönheit, Geschmack und daraus hervorgehender Werth.
A Nagytapolcsányi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagytapolcsány (Topoľčany) | ||
Appony (Oponice) · Árdánfalva (Ardanovce) · Belinc (Belince) · Belesz (Blesovce) · Családka (Čeľadince) · Csermend (Čermany) · Farkasudvar (Dvorany nad Nitrou) · Felsőbodok (Horné Obdokovce) · Felsőcsitár (Horné Štitáre) · Felsőhelbény (Horné Chlebany) · Jác (Jacovce) · Kartolc (Krtovce) · Kálmánfalva (Kamanová) · Kerencs (Krnča) · Kisrépény (Malé Ripňany) · Kovarc (Kovarce) · Kővárhely (Podhradie) · Lipovnok (Lipovník) · Nagyrépény (Veľké Ripňany) · Nagyudvar (Veľké Dvorany) · Nemecske (Nemečky) · Nyitrabajna (Bojná) · Nyitragaráb (Chrabrany) · Nyitrakoros (Krušovce) · Nyitrakozma (Kuzmice) · Nyitrakörtvélyes (Hrušovany) · Nyitraludány (Ludanice) · Nyitranémeti (Nemčice) · Nyitraörmény (Urmince) · Nyitrapereszlény (Preseľany) · Nyitraperjés (Prašice) · Nyitrasárfő (Nitrianska Blatnica) · Nyitraszerdahely (Nitrianska Streda) · Nyitrateszér (Tesáre) · Nyitrazávod (Závada) · Onor (Norovce) · Práznóc (Práznovce) · Püspökfalu (Biskupová) · Radosna (Radošina) · Rajcsány (Rajčany) · Sarlóska (Lužany) · Szeptencújfalu (Hajná Nová Ves) · Szerbőc (Svrbice) · Szolcsány (Solčany) · Szolcsányka (Solčianky) · Szomorlovászi (Koniarovce) · Szulóc (Súlovce) · Tavarnok (Tovarníky) · Tordaméc (Tvrdomestice) · Tótdiós (Orešany) · Tótsók (Šalgovce) · Velős (Velušovce) · Végvezekény (Vozokany) |  | |
