Garampéteri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Predajná szócikkből átirányítva)
Garampéteri (Predajná)
Garampéteri címere
Garampéteri címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rangközség
Első írásos említés1285
PolgármesterTatiana Čontofalská
Irányítószám976 63
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBR
Népesség
Teljes népesség1301 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság452 m
Terület23,20 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 19° 27′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 19° 27′ 45″
Garampéteri weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Garampéteri témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garampéteri (1886-ig Predojná, szlovákul: Predajná) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Breznóbányától 15 km-re nyugatra, a Garam jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1285-ben „Predynmyh”, „Predyuich” alakban említik először. 1358-ban a zólyomlipcsei váruradalom része volt, akkor „Prydem” alakban említik. 1424-ben „Predauia”, 1441-ben „Predayna” néven szerepel. Háromkirályok tiszteltére szentelt régi temploma a 15. században épült. A középkorban arany és ezüstbányája volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PREDOJNA. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Libet Bányához másfél mértföldnyire, határja meglehetős termésű.[2]

Sörfőzdéjét 1800-ban alapították. 1828-ban 107 házában 834 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Predajna, tót falu, Zólyom vmegyében, Garan folyó mentiben, völgyben, a lőcsei országutban, ut. p. Beszterczebányától keletre 4 órányira. Hajdan mezőváros volt, s most is illy pecséttel él. Urbéri telek 24, s a kamarának is van egy majorsági épülete, ehez tartozó bizonytalan mennyiségű földbirtokkal. Erdő 3163 h. Földe a legjobbakhoz tartozik e vidéken, s minden divatozó vetemények sikerrel teremnek benne. Lakja 930 kath., kik házaló kereskedők, földmüvesek. Telkes van 67, házas zsellér 26, házatlan 12. Van itt továbbá kath. paroch. templom, iskola, sörfőzőház, malom, a Garanon kivül Jaszena nevű patak, s a kamarának mint földesurnak egy majorsága.[3]

Lakói a század második felétől ipari üzemekben is dolgoztak. 1890-től gőzfűrész is üzemelt a községben. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 932 lakosából 4 magyar és 867 szlovák anyanyelvű volt. Krámlistján 33 szlovák anyanyelvű élt.

1890-ben 970-en lakták, ebből 14 magyar és 923 szlovák anyanyelvű.

1900-ban 1097 lakosából 36 magyar és 1006 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1071-en lakták: 157 magyar, 897 szlovák, 8 német, 2 ruszin és 7 egyéb anyanyelvű. Ebből 1031 római katolikus, 26 evangélikus, 9 izraelita, 3 református és 2 görög keleti vallású volt.

1921-ben 957 lakosából 9 magyar és 945 csehszlovák volt.

1930-ban 992-en lakták, ebből 11 magyar és 980 csehszlovák.

1991-ben 1290 lakosából 1280 szlovák volt.

2001-ben 1346 lakosából 1322 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 1357-en lakták, ebből 1233 szlovák és 1 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 15. század végén épült, eredetileg késő gótikus stílusban. 1612-ben és 1754-ben átépítették. Körítőfal övezi.
  • A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1861-ben épült.
  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1835-ben épült.
  • A plébánia épülete 1673-ban épült rokokó stílusban, a 18. században barokk stílusban építették át.
  • Klasszicista kúriáját a 19. század első felében építették.
  • Alagútját 1928-ban építették, 1971-ben felújították.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]