Peres (Báni járás)
| Peres (Pravotice) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1232 |
| Polgármester | Viera Graňačková |
| Irányítószám | 956 35 |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 343 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 51 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 218 m |
| Terület | 6,05 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 40′ 60″, k. h. 18° 17′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 60″, k. h. 18° 17′ 40″ | |
| Peres weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Peres (1899-ig Pravoticz, szlovákul Pravotice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Bántól 5 km-re délkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
1232-ben „Provta” alakban említik először. 1323-ban „Protha”, 1370-ben „Prauota”, 1598-ban „Prawoticz” néven szerepel az írott forrásokban. A Dejméndi család birtoka volt. 1598-ban 21 ház állt a településen. 1720-ban 10 adózója volt a községnek. 1784-ben 35 házában 44 családban 249 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PRAVOTICZ. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Majthényi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Viszocsányhoz nem meszsze, mellynek filiája, földgyének középszerű mivóltához képest, második osztálybéli.”[2]
1828-ban 23 háza és 234 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pravoticz, tót falu, Trencsén, most A. Nyitra vmegyében, 211 kath., 4 evang., 8 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Nyitra Zsámbokrét.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 300, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 303 lakosából 298 szlovák volt.
2011-ben 308 lakosából 299 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma a 18. században épült barokk stílusban, a 19. században újjáépítették.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |