Próbakísérlet
A próbatanulmány, próbaprojekt, próbateszt vagy próbakísérlet egy kis léptékű előzetes tanulmány, amely alapján megbecsülhető a megvalósíthatóság, időtartam, költség, nemkívánatos események értékelése és javítható a tanulmányterv a teljes körű kutatási projekt előtt.[1][2]
Végrehajtás[szerkesztés]
Próbakísérleteket gyakran végeznek nagyszabású kvantitatív kutatások előtt, annak érdekében, hogy elkerüljék az idő és a pénz ráfordítását egy nem megfelelő tervezésű projektre. Kísérleti tanulmányt általában az érintett népesség tagjain végeznek.[1] Kísérleti tanulmány segítségével megfogalmazzák a teljes körű kísérlet tervét, amely a későbbiekben módosítható.[2] A kísérleti tanulmány potenciálisan kritikus betekintést nyújt a klinikai vizsgálat megtervezésébe, a résztvevők kiválasztásába és a minta nagyságába, a kezelési tesztekbe és a statisztikai analízisekbe, hogy javítsa a tanulmány hipotézisének statisztikai erejét. A próbakísérlet elemzése hozzáadható a teljes körű (és drágább) kísérlethez, hogy javuljon az egyértelmű eredmény esélye.
Alkalmazások[szerkesztés]
A szociológiában a kísérleti tanulmányokat kis léptékű tanulmányoknak nevezhetjük, amelyek segítenek azonosítani a tervezési kérdéseket a fő kutatás elvégzése előtt. Bár a próbakísérleteknek megalapozott hagyománya van, hasznuk a változás stratégiájaként megkérdőjeleződött, legalábbis a környezetgazdálkodás területén.[3] A kísérleti tanulmány következtetése az átfogó stratégiára nem feltétlenül értelmezhető, részben a kísérleti tanulmányt kísérő kivételes erőforrások és kedvező feltételek miatt.[1]
A klinikai kutatás során a jövőbeni randomizált, kontrollált vizsgálat előkészítése céljából végzett vizsgálatokat "kísérleti" és "megvalósíthatósági" tanulmányoknak nevezik, ahol a kísérleti tanulmányok a megvalósíthatósági tanulmányok részhalmazát alkotják.[1] Egy megvalósíthatósági tanulmány felteszi a kérdést, hogy a tanulmánynak folytatnia kell-e, és ha igen, akkor hogyan. Egy kísérleti tanulmány ugyanezeket a kérdéseket teszi fel, de van egy sajátos tervezési jellemzője is: egy kísérleti tanulmányban egy jövőbeni vizsgálatot kisebb méretben hajtanak végre.[4] amely pozitív eredmények esetén vezet az Első fázisos klinikai vizsgálathoz.[5]
2016-ban egy ellenőrzőlistát tettek közzé, amely útmutatást nyújt a kísérleti vizsgálatok jelentésének módjáról.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d (2010) „A tutorial on pilot studies: the what, why and how”. BMC Med Res Methodol 10 (1), 1. o. DOI:10.1186/1471-2288-10-1. PMID 20053272.
- ↑ a b Lewis (2021. február 3.). „Determining sample size for progression criteria for pragmatic pilot RCTs: the hypothesis test strikes back!”. Pilot and Feasibility Studies 7, 40. o. DOI:10.1186/s40814-021-00770-x. PMID 33536076.
- ↑ Billé, R. (2010) “Action without change? On the use and usefulness of pilot experiments in environmental management.”. S.A.P.I.EN.S. 3 (1)
- ↑ Sandra M Eldridge, Gillian A Lancaster, Michael J Campbell, Lehana Thabane, Sally Hopewell, Claire L Coleman, Christine M Bond. Defining Feasibility and Pilot Studies in Preparation for Randomised Controlled Trials: Development of a Conceptual Framework. PLoS ONE. 2016; 11(3)
- ↑ The drug development process: Step 3: Clinical research. US Food and Drug Administration, 2018. január 4. (Hozzáférés: 2021. március 29.)
- ↑ Sandra M Eldridge, Claire L Chan, Michael J Campbell, Christine M Bond, Sally Hopewell, Lehana Thabane, Gillian A Lancaster on behalf of the PAFS consensus group. Consort 2010 statement: extension to randomised pilot and feasibility trials. BMJ. 2016; 355: i5239
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pilot experiment című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.