Prímási palota (Pozsony)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Prímási palota
Primate's Palace Bratislava.jpg
Település Pozsony
Cím Primate's Square (2)
Megnyitás 1781
Építési stílus neoklasszicista építészet
Építész(ek) Melchior Hefele
Elhelyezkedése
Prímási palota (Pozsony-Óváros)
Prímási palota
Prímási palota
Pozíció Pozsony-Óváros térképén
é. sz. 48° 08′ 38″, k. h. 17° 06′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 38″, k. h. 17° 06′ 31″
A Wikimédia Commons tartalmaz Prímási palota témájú médiaállományokat.

A Prímási palota (németül: Primatialpalais, szlovákul: Primaciálny palác), Pozsony egyik legszebb neoklasszicista stílusban épült palotája.

A palota egyes részei ma múzeumként funkcionálnak.

Leírása[szerkesztés]

A palota tetején ma is ott található a bíborosi kalap a címerdísz fölött. A homlokzaton Ernst Zmeták mozaikja látható az érseki címeren kívül, mivel az eredeti freskók az idők folyamán tönkrementek. A palota oromzatán megtalálható Minerva, valamint a becsületességre, hittudásra, hazaszeretetre, és a papi méltóságra emlékeztető allegorikus szobrok. Az épület Orsolya utca (ma: Uršulínska ulica) felőli oldalán látható Paracelsus emléktáblája, a világhírű orvos - alkimista 1537-es pozsonyi látogatásának emlékére. Továbbá láthatunk egy vízszintes vonalat is „1850. febr-5” dátummal, amely a megáradt Duna aznapi vízszintjét jelöli.

A palotába egy háromtengelyű előcsarnokon juthatunk be, ahonnan a díszlépcsőn keresztül a főtermekhez juthatunk. A térre néz a főemelet, amely a palota keleti szárnyában elhelyezett díszteremmel is közvetlen összeköttetésben van. A tágas díszterem falain tükrök vannak elhelyezve, ezért hívják Tükörteremnek.

A palota legfontosabb látnivalója a 17. századi angol gobelinek gyűjteménye, amely (görög mitológiai) Leanderosz és Hero szerelmi történetét ábrázolja.

A palota bejárati csarnokából egy belső négyszögletű udvarra lehet kijutni, amelynek közepét a Szent György szökőkút foglalja el, amelynek központi alakja a híres lovagot ábrázoló barokk szoborcsoport. Szent György harca a sárkánnyal a katolikus egyház reformáció elleni harcát jelképezi.

Jobboldalt hátul található a Szent László kápolna, melynek freskóján a csodatévő Szent László látható. A kápolna bejárata fölött egy 17. századból származó Madonna dombormű található.

Története[szerkesztés]

A korábbi palota akkor épült, amikor el kellett hagynia az Esztergomi érsekségnek a törökök által elfoglalt Esztergomot. Az 1590-es tűzvész után átépítették és kibővítették. 1611 és 1662 között mind itt nyomtatták a Pozsonyban nyomtatott könyveket továbbá a régi püspöki háznak is volt Szent László király tiszteletének szentelt kápolnája.

A mai palotát 1778 és 1781 között Heffele Menyhért udvari építész építette az egykori püspöki ház helyén, Batthyány József esztergomi érsek rendeletére és költségére.

A kastély Szent György szökőkútja eredetileg Forgách Ferenc érsek díszkertjéből került ide, amelynek hírnevét Lippay György érsek alapozta meg. A kert megszüntetése után a szökőkút először egy polgári családi ház kertjében kötött ki, később a város ajándékba kapta, végül a palota udvarán helyezték el.

A palota első emeletén található Tükörteremben 1805-ben írták alá a Pozsonyi békét az austerlitzi csata után. A szerződés aláírásánál a győztes Bonaparte Napóleont külügyminisztere, Maurice Talleyrand, a legyőzött I. Ferenc császárt Liechtenstein János herceg képviselte. Ugyanitt ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. V. Ferdinánd magyar király szintén itt írta alá 1848. április 11-én az áprilisi törvényeket, Mária Anna királynénak, Ferenc Károly főhercegnek és fiának, Ferenc József főhercegnek (a későbbi császár és király), István főherceg-nádornak és a Batthyány-kormány összes tagjának jelenlétében. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követően Haynau táborszernagy szintén itt írta alá a magyar forradalmárok fölött kimondott ítéleteket. Miután az országgyűlés elköltözött Pozsonyból Budapestre, a palota helyiségeit bérbe adták. Itt működött egy ideig a nőpraeperandia intézete, a katolikus Casino, ezen kívül helyet kapott benne a katonai törzstiszti tanfolyam, az ipar és a fémipar iskolái, és a katolikus temetkezési egyesület raktárai.

1902. augusztus 30-án az egész épületet megvásárolta a város, és hozzálátott annak felújításához, hogy városi hivatalokat, múzeumot és közkönyvtárat létesítsen benne. A felújítások során előkerültek a Napóleon katonái elöl elrejtett, és később feledésbe merült gobelinek. Az értékes angol gobelineket eredetileg Batthyány József hercegprímás vásárolta Mazarin bíborostól. Az esztergomi érsekség ezek után vissza akarta perelni a Mortlake-gyár értékes falikárpitjait, de végül Vaszary Kolos esztergomi érsek megegyezett a várossal. A megállapodás tartalmazta, hogy a gobelinek a palota szerves részét képezik, nem lehet őket eladni vagy kivinni a palotából, és hozzáférhetővé kell tenni őket a nyilvánosság számára.

A két világháború között a palota tükörtermében irodalmi előadásokat és szerzői esteket tartottak: Várnai Zseni, Schöpflin Aladár, Móricz Zsigmond és Thomas Mann is tartott itt előadást.

1968. augusztus 3-án hat szocialista és kommunista testvérpárt írt alá itt egy nyilatkozatot, amelyben rögzítették a szocializmus vívmányainak megőrzéséről és megvédéséről szóló együttműködési szerződést. A szerződés aláírását követően „internacionalista segítségnyújtás” címén ezek a testvéri szocialista országok elfoglalták Csehszlovákiát 18 nappal később.

Irodalom[szerkesztés]

  • Varga Erzsébet: Pozsony (Madách-Posonium, 1995)
  • Glatz Ferenc: Magyarok a Kárpát medencében (Pallas, 1988)
  • Illés György: Végek dicsérete (Móra, 1985)
  • Jan Lacika: Bratislava - Pozsony (DAJAMA, 2000)
  • Ortvay Tivadar: Pozsony város utcái és terei (Püski-Regio, 1991)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Primate's Palace, Bratislava
A Wikimédia Commons tartalmaz Prímási palota (Pozsony) témájú médiaállományokat.