Gerebes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Povina szócikkből átirányítva)
Gerebes (Povina)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásKiszucaújhelyi
Rangközség
Első írásos említés1438
PolgármesterMargita Šplháková
Irányítószám023 33
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámKM
Népesség
Teljes népesség1138 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság367 m
Terület19,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 18′ 37″, k. h. 18° 48′ 44″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 37″, k. h. 18° 48′ 44″
Gerebes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerebes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gerebes (1899-ig Povina, szlovákul Povina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 12 km-re északkeletre a Gerebesi-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1438-ban „Povina” alakban említik először, ekkor a budatíni váruradalomhoz tartozott. A falut teljesen körbeveszi az erdő, amely a címerében is kifejezést nyer. 1507-ben „Powyne”, 1598-ban „Powinna” alakban említik. 1598-ban 10 portája és egy malma volt. 1784-ben 88 házában 559 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POVINA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Szúnyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kisucza Újhelynek szomszédságában, mellynek filiája, határja ollyan, mint Lieszkoveczé, második osztálybéli.[2]

1828-ban 104 háza volt 920 lakossal. Lakói pásztorkodással, állattartással, favágással, faárukészítéssel, háziiparral, kosárfonással, drótozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Povina, tót falu, Trencsén vmegyében, Kisucza-Ujhelyhez egy fertály. Számlál 863 kath. Földjei meglehetősek; rétjei igen jók. F. u. budetini urad. Ut. p. Zsolna.[3]

Első iskolája 1868-ban épült. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Még 1930-ban is több mint 30 kosárfonó dolgozott a községben. Mások Kiszucaújhely és Ostrava üzemeiben dolgoztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 715, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1122 lakosából 1103 szlovák volt.

2011-ben 1145 lakosából 1118 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt katolikus kápolnája a 18. században épült, a 20. században megújították.
  • A faluban a népi építészet szép példái láthatók.
  • Területén kénes ásványvízforrás tör fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]