Ugrás a tartalomhoz

Postoje

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Postoje
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községKotor-Varoš
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 51
Népesség
Teljes népesség192 fő (2013)[1]
Népsűrűség21,7 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület8,86 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 35′ 21″, k. h. 17° 23′ 40″44.589200°N 17.394300°EKoordináták: é. sz. 44° 35′ 21″, k. h. 17° 23′ 40″44.589200°N 17.394300°E
Térkép

Postoje (szerbül: Постоје, régebben Podstolje), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 26, közúton 40 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 8 km-re délkeletre, a Vrbanja-folyó bal partján, 310-644 méteres magasságban található. Donje Postoje a Vrbanjához közelebb, az alcsonyabban felvő részen, Gornje Postoje pedig az Uzlomac magaslataira felhúzódva fekszik.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 54 16
Bosnyák 162 136
Horvát 167 39
Jugoszláv 19 0
Egyéb 1 1
Összesen 403 192

Története

[szerkesztés]

A vegyes lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 16 háztartása 85 római katolikus és 12 ortodox lakosa volt.[4] 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó településen 26 háztartást, 43 ortodox és 111 római katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.

Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború alatt a Vrbanja tágabb területét a partizánok (harmadik és negyedik proletárdandár) többször elfoglalták, majd elveszítették. A német megszállók a csetnikekkel és az usztasákkal együttműködve (1942-ben) ismételten elfoglalták. Két német katona Staza községben történt meggyilkolása miatt Večići és környéke teljes lakosságát fogságba vetették és a jasenovaci koncentrációs táborba szállították, majd egy Banja Luka-i katolikus vezető közbenjárására a foglyok többségét elengedték.[6][7]

A második világháború után 1992-ig a szocialista Jugoszlávia részeként a Bosznia-Hercegovinai Népköztársasághoz tartozott. A boszniai háború során 1992 októberében a szerb hadsereg kiűzte a teljes bosnyák és horvát lakosságot. 1992 tavaszán a boszniai szerb erők megkezdték az etnikai tisztogatást az egész boszniai Krajinában. A bosnyákokat és horvátokat tömegesen gyilkolták meg, a többieket száműzték. Településeiket teljesen elpusztították, akárcsak a Vrbanja-völgy más részein, Kruševo Brdótól a folyó orbászi torkolatáig.[8] A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
  3. a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
  4. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 33. o.
  5. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 192. o.
  6. Petrić N., Ur. (1985): Opštine Kotor-Varoš i Skender-Vakuf u NOB-u 1941-1945. Radnički univerzitet "Đuro Pucar Stari", Kotor Varoš.
  7. Samardžija S. (1983): Četrnaesta srednjobosanska NOU brigada. Skupština opštine Prnjavor, Banja Luka.
  8. Župa Vrbanjci, biskupija-banjaluka.org, hozzáférés 2020. október 31.

További információk

[szerkesztés]