Postoje
| Postoje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kotor-Varoš |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 192 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 21,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,86 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 35′ 21″, k. h. 17° 23′ 40″44.589200°N 17.394300°EKoordináták: é. sz. 44° 35′ 21″, k. h. 17° 23′ 40″44.589200°N 17.394300°E | |
 | |
Postoje (szerbül: Постоје, régebben Podstolje), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 26, közúton 40 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 8 km-re délkeletre, a Vrbanja-folyó bal partján, 310-644 méteres magasságban található. Donje Postoje a Vrbanjához közelebb, az alcsonyabban felvő részen, Gornje Postoje pedig az Uzlomac magaslataira felhúzódva fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 54 | 16 |
| Bosnyák | 162 | 136 |
| Horvát | 167 | 39 |
| Jugoszláv | 19 | 0 |
| Egyéb | 1 | 1 |
| Összesen | 403 | 192 |
Története
[szerkesztés]A vegyes lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 16 háztartása 85 római katolikus és 12 ortodox lakosa volt.[4] 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó településen 26 háztartást, 43 ortodox és 111 római katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború alatt a Vrbanja tágabb területét a partizánok (harmadik és negyedik proletárdandár) többször elfoglalták, majd elveszítették. A német megszállók a csetnikekkel és az usztasákkal együttműködve (1942-ben) ismételten elfoglalták. Két német katona Staza községben történt meggyilkolása miatt Večići és környéke teljes lakosságát fogságba vetették és a jasenovaci koncentrációs táborba szállították, majd egy Banja Luka-i katolikus vezető közbenjárására a foglyok többségét elengedték.[6][7]
A második világháború után 1992-ig a szocialista Jugoszlávia részeként a Bosznia-Hercegovinai Népköztársasághoz tartozott. A boszniai háború során 1992 októberében a szerb hadsereg kiűzte a teljes bosnyák és horvát lakosságot. 1992 tavaszán a boszniai szerb erők megkezdték az etnikai tisztogatást az egész boszniai Krajinában. A bosnyákokat és horvátokat tömegesen gyilkolták meg, a többieket száműzték. Településeiket teljesen elpusztították, akárcsak a Vrbanja-völgy más részein, Kruševo Brdótól a folyó orbászi torkolatáig.[8] A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 33. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 192. o.
- ↑ Petrić N., Ur. (1985): Opštine Kotor-Varoš i Skender-Vakuf u NOB-u 1941-1945. Radnički univerzitet "Đuro Pucar Stari", Kotor Varoš.
- ↑ Samardžija S. (1983): Četrnaesta srednjobosanska NOU brigada. Skupština opštine Prnjavor, Banja Luka.
- ↑ Župa Vrbanjci, biskupija-banjaluka.org, hozzáférés 2020. október 31.
További információk
[szerkesztés]
