Ugrás a tartalomhoz

Postciliodesmatophora

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Postciliodesmatophora
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Csoport: Sar
Csoport: Alveolata
Törzs: Csillósok (Ciliophora)
Altörzs: Postciliodesmatophora
Gerassimova et Seravin, 1976
Szinonimák

Polyhymenophora

Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Postciliodesmatophora témájú rendszertani információt.

A Postciliodesmatophora a csillósok (Ciliophora) törzsének altörzse, két osztálya a Heterotrichea és a Karyorelictea.[1]

A szomatikus kinetoszómákkal asszociált, csilló mögötti mikrotubulusszalag-csomagok jellemzik.[2]

A Postciliodesmatophorát Gerassimova és Seravin csilló mögötti, a kéregbe átfedő szalagokat alkotva nyúló mikrotubulusokkal rendelkező csillósokként írták le 1976-ban.[3]

1985-ben Small és Lynn a Spirotrichea, a Choreotrichida és a Heterotrichea csoportokat helyezték ide.[3] A csillós-filogenetikai ismeretek javulásával a postciliodesmák definíciója, így a Postciliodesmatophorába sorolt taxonok is, változtak, így a Spirotrichea az Intramacronucleatába került, a postciliodesma kizárólag a csilló mögötti átfedő mikrotubulusokból álló halmozott szalagokat jelenti, melyek összehúzódáskor mikrotubuluskarokkal kiterjesztik a sejttestet. Ennek megfelelően a Tintinnida nem rendelkezik valódi postciliodesmával.[3]

Fajkus et al. 2021-es tanulmánya szerint 1,2 milliárd évvel ezelőtt vált el az Intramacronucleatától.[4]

A többi csillóshoz hasonlóan kétféle magjuk van, ezért korábban a „kétfélemagvúak” törzsébe sorolták, megkülönböztetve az egymással azonos funkciójú magokat tartalmazó egysejtűek (egyfélemagvúak) törzsétől.[5]

Nagyon nagy, akár 1 mm-nél is hosszabb lehet, de míg a Heterotricheában a makronukleuszok akár 1000–13 000-szer annyi DNS-t tartalmazhatnak a mikronukleuszoknál, a Karyorelicteában több makronukleusz-csoport van viszonylag kevés (a mikronukleusznál 1,1–12-szer több) DNS-sel.[6]

A Karyorelicteát három jellemző alapján sorolták be „ősinek”, ezek az egyszerű csillócsoport, az alacsony (paradiploid) DNS-tartalom és az, hogy a makronukleuszok osztódáskor nem osztódnak.

Szomatikus dikinetidái vannak „csilló mögötti kötegekkel” (postciliodesma), melyekben a csilló mögötti fő átfedő mikrotubulus-szalagok közt 1 (Heterotrichea) vagy 2 (Karyorelictea) mikrotubulus van.[7]

A Heterotrichea osztályban az Intramacronucleata altörzzsel szemben a makronukleusz osztódását rajta kívül álló mikrotubulusok teszik lehetővé.[8]

A Loxodes nemzetség nitrátlégzésre képes, vagyis oxigén helyett nitrátot is tud használni elektronakceptorként.[9]

A Postciliodesmatophora és két osztálya monofiletikus csoport a legtöbb 18S rDNS-alapú elemzés alapján.[8] Gao et al. 2016-os tanulmánya szerint a csillósok közt így helyezkedik el:[10]

Csillósok

Mesodiniea




Intramacronucleata


Postciliodesmatophora

Heterotrichea



Karyorelictea





A Karyorelictea fehérjekódológén-tartalmú kromoszómái száma változó lehet (például a Loxodes nemzetségben), míg a Heterotrichea esetén ezek száma közel állandó. Csíravonalgenomjuk keveredik, a Heterotrichea szomatikus genomja nem töredezett jelentősen.[6]

A Karyorelictea az egyetlen csillóscsoport, melyről feltételezték, hogy paradiploid. Nevük a sejtmag elsődleges állapotára utal, azonban molekuláris filogenetikai elemzések alapján a Heterotrichea testvércsoportja.[6] Maurer-Alcalá et al. 2018-ban azonban kiderítették, hogy például a Loxodes nemzetség nem paradiploid, és az egyes kromoszómák nem egyenlő mennyiségben vannak jelen.[6]

A TAA és TAG stopkodonok gyakorisága a Postciliodesmatophorában csökkent.[11]

Konjugáció után a Karyorelictea makronukleusza a csillósok többi tagjához hasonlóan differenciálódik, azonban az osztódás utáni differenciáció és a makronukleusz öregedése csak a Karyorelicteára jellemző.[12]

Általában interszticiális tengeri környezetekben élnek, de megtalálhatók az evezőlábú rákok bentikus Harpacticoida-fajaiban is. A Loxodes alacsony oxigéntartalmú édesvízi környezetekben él.[12]

A Blepharisma nemzetség makronukleusz- és genomfejlődése kettős úton történik, ezért e folyamatok fejlődésének és működésének vizsgálatában fontos, továbbá párosodása irányítható.[13]

  1. Gerassimova, Z. P.; Seravin, L. N. (1976). "Ectoplasmic fibrillar system of Infusoria and its role for the understanding of their phylogeny". Zool. Zh. 55: 645–656.
  2. Corliss, John O. (1979). The Ciliated Protozoa: Characterization, Classification and Guide to the Literature. Pergamon Press. 198. o. ISBN 9781483154176.
  3. 1 2 3 Gruber MS, Mühlthaler A, Agatha S (2019. május 24.). "Ultrastructural Studies on a Model Tintinnid - Schmidingerella meunieri (Kofoid and Campbell, 1929) Agatha and Strüder-Kypke, 2012 (Ciliophora)". Acta Protozool. 57 (3): 195–214. doi:10.4467/16890027AP.18.015.10091. PMC 6546599. PMID 31168163. {{cite journal}}: |chapter= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  4. Fajkus P, Kilar A, Nelson ADL, Holá M, Peška V, Goffová I, Fojtová M, Zachová D, Fulnečková J, Fajkus J (2021. július 21.). "Evolution of plant telomerase RNAs: farther to the past, deeper to the roots". Nucleic Acids Res. 49 (13): 7680–7694. doi:10.1093/nar/gkab545. PMC 8287931. PMID 34181710. Heterotrichea (Postciliodesmatophora) represents a deeply branching group of Ciliates which diverged over ∼1200 MYA ago (40) from other ciliates from subphylum Intramacronucleata{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  5. [sz. n.]. "Az eukarióta állatvilág" (PDF). Hozzáférés: 2024. július 28. {{cite web}}: |chapter= ignored (súgó); no-break space character in |author= at position 5 (súgó)
  6. 1 2 3 4 Maurer-Alcalá XX, Yan Y, Pilling OA, Knight R, Katz LA (2018. augusztus 1.). "Twisted Tales: Insights into Genome Diversity of Ciliates Using Single-Cell 'Omics". Genome Biol Evol. 10 (8): 1927–1939. doi:10.1093/gbe/evy133. PMC 6101598. PMID 29945193.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  7. Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019). "Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes". J Eukaryot Microbiol. 66 (1): 4–119. doi:10.1111/jeu.12691. PMC 6492006. PMID 30257078. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  8. 1 2 Gao F, Katz LA (2013. október 9.). "Phylogenomic analyses support the bifurcation of ciliates into two major clades that differ in properties of nuclear division". Mol Phylogenet Evol. 70: 240–243. doi:10.1016/j.ympev.2013.10.001. PMC 3950933. PMID 24121125.
  9. Fenchel, Tom; Finlay, Bland J. (1995). Ecology and evolution in anoxic worlds. Oxford: Oxford University Press. 129. o. ISBN 978-0198548386. OCLC 31046101.
  10. Gao, Feng; Warren, Alan; Zhang, Qianqian; Gong, Jun; Miao, Miao; Sun, Ping; Xu, Dapeng; Huang, Jie; Yi, Zhenzhen (2016. április 29.). "The All-Data-Based Evolutionary Hypothesis of Ciliated Protists with a Revised Classification of the Phylum Ciliophora (Eukaryota, Alveolata)". Scientific Reports. 6: 24874. Bibcode:2016NatSR...624874G. doi:10.1038/srep24874. ISSN 2045-2322. PMC 4850378. PMID 27126745.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)
  11. Chen W, Geng Y, Zhang B, Yan Y, Zhao F, Miao M (2023. április 4.). "Stop or Not: Genome-Wide Profiling of Reassigned Stop Codons in Ciliates". Mol Biol Evol. 40 (4): msad064. doi:10.1093/molbev/msad064. PMC 10089648. PMID 36952281.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  12. 1 2 Yan Y, Rogers AJ, Gao F, Katz LA (2017. május 22.). "Unusual features of non-dividing somatic macronuclei in the ciliate class Karyorelictea". Eur J Protistol. 61 (Pt B): 399–408. doi:10.1016/j.ejop.2017.05.002. PMC 5831164. PMID 28673471.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  13. Singh M, Seah BKB, Emmerich C, Singh A, Woehle C, Huettel B, Byerly A, Stover NA, Sugiura M, Harumoto T, Swart EC (2023. január 24.). "Origins of genome-editing excisases as illuminated by the somatic genome of the ciliate Blepharisma". Proc Natl Acad Sci U S A. 120 (4): e2213887120. doi:10.1073/pnas.2213887120. PMC 9942806. PMID 36669098.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

Ez a szócikk részben vagy egészben a Postciliodesmatophora című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.