Portál:Balkány

2024. április 18. csütörtök. 14:46. Andrea, Ilma

Isten hozott a Magyar Wikipédia Balkány-portálján!

BALKÁNY

Balkány címere Balkány főútja A II. világháborúban és az 1956-os forradalomban elesett balkányiak emlékműve. A Gencsy-kastély a Kossuth utca felől (elölről) Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye hetedik legnagyobb területű települése, a Nagykállói kistérség városa. Első írásos említése 1214-ből származik a Váradi regestrumban, az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegyéhez tartozott. A település középkori történetének legjelentősebb tárgyi emléke a mai református templom. Népessége 2006-ban 6757 fő volt, a lakosság korszerkezetét tekintve fiatal település. A lakosság egyharmada a kiterjedt tanyavilágban él, mely jelenleg 29 „élő” tanyából áll. Nevezetességei a Gencsy-kastély, valamint a Jármytanyán található mamutfenyő. Mentőállomása 2001-től működik a városban a Megyei Mentőszervezet 14. mentőállomásaként. A város híres szülötte Benedek János országgyűlési követ és Madár János költő. Balkány a Nyírségben, Nyíregyházától délkeletre közel 27 km-re, Debrecentől északkeletre 40 km-re, Nagykállótól 14 km-re, az M3-as autópálya 234-es csomópontjától délkelet felé, 20 km-re található. Területe délen nagy távolságra terjed, a Hajdú-Bihar vármegyei Nyíradonnyal, Hajdúsámsonnal és és Hajdúhadházzal határos. További szomszédai nyugaton Geszteréd, északon Nagykálló, Biri és Kállósemjén, keleten pedig Szakoly. A város csak mellékutakon közelíthető meg, négy irányból: Téglás-Geszteréd felől, Nyíregyháza-Nagykálló felől, Nyíradony felől, illetve Nyírmihálydi–Szakoly felől. A környező főutak (4-es, 41-es, 403-as, 471-es) elkerülik. Megközelíthető volt a 112-es számú Nagykálló–Nyíradony-vasútvonalon is, de a személyforgalmat 2007. március 3-án gazdaságtalanságra és kihasználatlanságra hivatkozva leállították. Az utolsó évben már csak napi két pár vonat közlekedett a 23 km hosszú vonalon. A városban a vonat négy helyen: Görénypuszta, Balkány, Cibakpuszta és Abapuszta megállóhelyen állt meg. Bővebben Balkányról...

A hónap szócikke - augusztus Balkányi Szabó Lajos (Mihálydi, 1823. április 5. – Debrecen, 1889. szeptember 24.), ügyvéd, költő. Nemesi szülőktől származott, akiknek Balkányban volt birtokuk. Debrecenben a református főiskolában végezte jogot tanult, majd tanulmányai befejezése után, 1843-ban táblai jegyző lett Pozsonyban. Ügyvédi oklevelét 1845-ben szerezte Pesten. 1848-ban tíz hétig mint nemzetőr szolgált a szabadságharcban. 1850-ben Debrecenben nyitott ügyvédi irodát. 1867. májusban ugyanott városi törvényszéki bíróvá választották és e minőségben működött 1871 végéig. 1872 elején debreceni királyi aljárásbíróvá nevezték ki. 1886-ban nyugalomba vonult. Bővebben a költőről... Archívum>>

A hónap képe - augusztus A Balkány tábla a Geszterédi út végén Bővebben a Balkányról... Archívum>>

Tudtad-e, hogy...? - augusztus

? ... 1990 óta Balkányban az összes polgármesternek 6 évig tartott a hivatali ideje. Archívum>>

A projekt

A Barackvirág óvoda a Ságvári úton A Városi Könyvtár és Teleház A görögkatolikus templom A református templom A római katolikus templom A balkányi sporttelep Az épülő Szabolcs Vezér Oktatási Központ Szócikkek Balkány Híres balkányiak listája Balkány története Balkányi Görögkatolikus Egyházközség Alfa Rádió Gencsy család Gencsy-kastély Gödény család Nagykálló–Nyíradony-vasútvonal Szabolcs Vezér Oktatási Központ Ujhelyi család Pálosi László Marjánné Rinyu Ilona Abapuszta Baloghtanya Bay-tanya Budalapos Cibakpuszta Csiffytanya Déssytanya Dugótanya Fináncz-tag Görénypuszta Jármytanya Kenderestanya Kiskecskés Kismogyorós Koczoghtanya Nádaspuszta Nagykecskés Nagymogyorós Ordastelep Perkedpuszta Petőfitelep Petritanya Szitástanya Tormáspuszta Trombitástanya Ujhelyitanya Ungártanya Vecsertanya Kategóriák Balkány Balkány városrészei Sablonok {{Balkány városrészei}} {{Balkány polgármestere}} {{Nagykállói kistérség települései}} {{Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései}}

Kiemelt szócikkek

Balkány (kiemelt státuszt megkapta: 2008. 08. 10.) Balkányi református templom a levegőből Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye hetedik legnagyobb területű települése, a Nagykállói kistérség városa. Első írásos említése 1214-ből származik a Váradi regestrumban, az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Nagykállói járásához tartozott. A település középkori történetének legjelentősebb emléke a mai református templom. Népessége 2007-ben 6 703 fő volt, a korszerkezetet tekintve fiatal település. A lakosság egyharmada a kiterjedt tanyavilágban él, amely jelenleg 29 „élő” tanyából áll. Nevezetességei a Gencsy-kastély, valamint a Jármytanyán található mamutfenyő. Mentőállomás 2001-től működik a városban a Megyei Mentőszervezet 14. mentőállomásaként. A város híres szülötte Madár János költő, író. (Tovább a szócikkhez…)

Hírek Kiemelt szócikkek jelölése a Magyar Wikipédián. Ma 2024. április 18. van, Andrea, Ilma névnapja. Tallózás a hírekből: Augusztus 10-én a Magyar Wikipédia Balkány szócikke megkapja a kiemelt csillagot. Július 21-én elhunyt a "a falu jegyzője", id. dr. Szilágyi Zsolt. Július 6-án a Hősök Napján megkoszorúzták a Hősök emlékművét és a Vígnyári Temetőben Máté János II. világháborús székely honvéd sírját is. Június 30. és július 25. között a Barackvirág Óvodában nyári szünet lesz karbantartási és felújítási munkák miatt. Június 16. óta Karóczkai Istvánné személyében új jegyzője van Balkánynak. Az összes hír>>

Tennivalók Megírandó: - Bővítendő: - Bevezető hiányzik: - Források keresése: - Vitalap Új üzenet hagyásához kattints ide. Kért cikkek Írd le a vitalapra, vagy a szerkesztés füllel megteheted, hogy ide beírod.

További portálok

Társportálok