Kövér porcsin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Portulaca oleracea szócikkből átirányítva)
Kövér porcsin
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Porcsinfélék (Portulacaceae)
Nemzetség: Portulaca
Faj: P. oleracea
Tudományos név
Portulaca oleracea
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kövér porcsin témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kövér porcsin témájú médiaállományokat és Kövér porcsin témájú kategóriát.

A kövér porcsin avagy portuláka[1] (Portulaca oleracea) a porcsinfélék családjába tartozó növényfaj.

Elterjedése[szerkesztés]

Ázsiában őshonos, de Európa, Afrika és Amerika mérsékelten meleg területein is előfordul. Magyarországon elterjedt, gyakori növény. Szántóföldi kultúrákban gyomnövényként tartják számon.[2]

Jellemzése[szerkesztés]

Csupasz, 30 cm magas, egynyári növény, húsos, kúszó szárral. Pozsgás, fényes levelei sötétzöld színűek, tojásdad alakúak. Virágainak 5-6 szirma van. Kellemesen savanykás íze miatt főzve fogyasztják.

Felhasználása[szerkesztés]

Belsőleg a kövér porcsin a szívproblémák, illetve a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére ajánlott. Mint állítólagos megelőző szert "az öregedés folyamatának lassítására" alkalmazzák. Külsőleg izomgörcsök fellazítására használatos.

Gyógyhatása[szerkesztés]

A kövér porcsin az omega-3 zsírsavakban leggazdagabb növény. E zsírsavak egyébként még például a halolajakban, chiamag olajban, dióban és a lenmag olajban fordulnak elő jelentős mennyiségben. Innen származik gyulladásgátló és véralvadást gátló (vérkeringést serkentő, érelmeszesedés kialakulásának veszélyét mérséklő) tulajdonsága. Magas C- és E-vitamin, valamint béta-karotin és glutationtartalmának köszönhetően antioxidáns és immunerősítő hatást fejt ki. A vér koleszterin- és cukorszintjére kifejtett hatásával védi az artériákat. Ásványi sókat is tartalmaz: kalciumot, káliumot, magnéziumot, foszfort. Mézgája lágyító hatású, frissítő, sebgyógyító, víz- és féreghajtó. Elrágva erősíti a foggyökereket és megszünteti a fogínyvérzést.[3]

A friss növény megfőzve mai ismereteink szerint semmilyen problémát nem okoz.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Balázs Sándor − Filius István − Hodossi Sándor. 1987. Zöldségkülönlegességek. Mezőgazdasági Kiadó. budapest. 104.
  2. Bartha D.— Király G. — Schmidt D. — Tiborcz V. — Barina Z. — Csiky J. — Jakab G. — Lesku B. — Schmotzer A. — Vidéki R. — Vojtkó A. — Zólyomi Sz. (szerk. / eds.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza / Distribution atlas of vascular plants of Hungary. — Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó / University of West Hungay Press, Sopron, 329 pp.
  3. Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 136. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2

Források[szerkesztés]