Portál:Kémia/Kiemelt szócikk/Cikk 12

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalcium

A kalcium (latinul calcium) kémiai elem az elemek periódusos rendszerében. Vegyjele Ca, protonszáma 20. Moltömege 40,078 g·mol-1. Puha, könnyű fém, mely az alkáliföldfémek közé tartozik. Tulajdonságaival inkább az alkálifémekre hasonlít, mint az őt megelőző alkáliföldfémre, a magnéziumra. Az alkálifémeknél kisebb reakciókészségű, ennek ellenére petróleum alatt érdemes tárolni, hogy megakadályozzuk az oxidációját. A sói a lángot téglavörösre festik. A földkéregben előforduló elemek közül az ötödik leggyakoribb. Hevesen reagál oxigénnel és vízzel, ezért a természetben csak vegyületei fordulnak elő. Latin nevét a mészről (latinul calx) kapta. A kalciumot Humphry Davy fedezte fel 1808-ban. A kalciumvegyületek az ókortól ismertek. A mészkő illetve a márvány égetésével már ekkoriban is és mind a mai napig égetett meszet (kalcium-oxidot, CaO) állítottak elő. Az égetett mész vízzel való reakciójakor kalcium-hidroxid, vagyis oltott mész keletkezik, ami fontos építészeti alapanyag. Mint biogén elem, a minden élő sejt egyik építőköve. Az egyik legnagyobb mennyiségben előforduló fém a szervezetben. A kalcium rendkívül fontos szerepet tölt be az élő szervezetekben, elsősorban a sejtfolyamatokban. A gerincesek testében a csontok és a fogak felépítésében is részt vesznek a kalciumsók.