Portál:Első világháború/Tengeri csaták listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az első világháború földközi-tengeri frontjaszerkesztés 

Az I. otrantói csata (más néven Durazzói csata) az első világháború első igen jelentős adriai ütközete volt, amelyet az Osztrák–Magyar Monarchia flottája vívott az olasz, brit és francia egyesített hajóhadak ellen. A csatát az osztrák–magyar fél kezdeményezte Durazzo megtámadásával, amire válaszul az antant jóval nagyobb tengeri erőket vezényelt a K.u.K. haditengerészet ellen. A túlerővel szemben a Császári és Királyi Haditengerészet vesztett, de fontos hozzátenni, hogy ez csak taktikai vereség volt, amiből minden hajóveszteséget aknák okoztak, ami a nem kellő felderítés eredménye volt.




A III. otrantói csatára 1917. május 15-én került sor a Császári és Királyi Haditengerészet és az antant hadiflottája között. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadiflottája, amely szerepet játszott a központi hatalmak balkáni sikereiben, 1916-tól tétlenségre volt kárhoztatva. Ennek az oka az volt, hogy az antant lemondott az adriai jelenlétről és lezárta a Földközi-tengerhez vezető az Otrantói-szorost. A tengerzár elleni támadás ötlete Horthy Miklóstól származott. A csata a Földközi-tenger legnagyobb tengeri ütközete lett, mely egyben a Császári és Királyi Haditengerészet legkiemelkedőbb sikere volt az első világháború során.




Az első világháború csatái az óceánok ellenőrzéséértszerkesztés 

A Coronel-foki csata tengeri ütközet volt az első világháborúban. A csata 1914. november 1-jén zajlott a chilei Coronel város közelében. A csatában a Német Császári Haditengerészet Maximilian von Spee altengernagy által irányított egységei legyőzték a Brit Királyi Haditengerészet Christopher Cradock ellentengernagy vezette alakulatát. Ez volt a britek első tengeri veresége az 1812-es brit–amerikai háború Champlain-tavi csatája óta. Szintén ezt volt az első alkalom, amikor brit hajóraj vereséget szenvedett, egészen az 1810-es Grand Port-i csata óta.




Az első világháború északi-tengeri frontjaszerkesztés 

A zeebrugge-i rajtaütés, amelyre 1918. április 23-án került sor, a Brit Királyi Haditengerészet kísérlete volt arra, hogy semlegesítsék a német kézen lévő belga Zeebrugge kikötőjét. A kikötőt a német haditengerészet használta tengeralattjáró-támaszpontként, és ezzel komoly fenyegetést jelentett a szövetséges haditengerészetre, illetve az első világháborús nyugati fronton harcoló csapatok ellátását szállító kereskedelmi hajókra.