Portál:Autópálya/A hónap szócikke archívum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ezen a lapon az Autópályaportál, azon kitüntetésben részesült cikkek részletei olvashatók, amelyek elnyerték a hónap szócikke díjat. 2009. január 10-től ezt a módszert felváltja a A hét szócikke rovat.

2009. február[szerkesztés]

Az 1990-es évek közepéig Magyarország autópályái ingyenesek voltak. Ezt követően előbb a közvetlen, ún. „kapus” díjszedési mód kezdett terjedni, de ezt az ezredforduló környékén kiszorította az adott időtartamra az egész hálózat használatára feljogosító matricák rendszere.
2008. január 1-től a szélvédőre ragasztandó matrica megszűnt, az autópályákat jelenleg előre váltott "e-matricával" lehet igénybe venni. A vásárláskor a vevő csak bizonylatot kap, amellyel igazolhatja az útdíj megfizetését. Az útdíjat még az autópályára történő felhajtás előtt ki kell fizetni. Az úthasználati jogosultság Magyarország összes díjköteles útszakaszán (autópályák, tranzit főútvonal-szakaszok) érvényes. 2006-tól mobiltelefonon és interneten is vásárolható „autópálya-matrica”.
Jelenleg előkészületek zajlanak a használattal arányos, elektronikus díjszedési rendszer bevezetésére.

2009. január[szerkesztés]

Az M2 egy autópálya az angol Kent grófságban. 41,4 km hosszú és igazából csak az A2 egy településeket elkerülő szakaszának készült. Kent északi részén halad Sittingsbourne-tól és Faversham-től délre és ez az egyetlen M-mel jelölt brit autópálya mely egyetlen más M-mel jelölt autópályával sem áll közvetlen összeköttetésben. Az M2 az egyetlen autópálya melynek közvetlen úticélja sincs. A nyugati végén Londont, míg a keletin Canterbury-t, a Csatorna-alagutat vagy Dovert szokták célként megjelölni, ezeket azonban meg sem közelíti az autópálya. A Kent északi részét elkerülő szakaszát 1963-ban, míg a többi szakaszt 1965-ben építették meg. Tervezték, hogy Londonig ill. Doverig meghosszabbítják, hogy ez legyen a fő összekötő út a főváros és a kikötők között, de ez sosem történt meg. Valójában A2(M)-nek kellene nevezni, de a Daily Telegraph egyik első híradásában tévesen M2-ként hivatkozott rá, s a közlekedési minisztérium átnevezte M2-re.

2008. december[szerkesztés]

Az A3 (más néven Észak-Erdélyi) autópálya egy, jelenleg építés alatt álló romániai autópálya. Az A3-assal (románul: Autostrada Transilvania) kapcsolatos tervek komoly politikai vitát váltottak ki: ugyanis a 2004 vége óta hivatalban lévő Tăriceanu-kormány egy ideig az A1-est, ezt az Erdélyt csupán annak szélén érintő autópályát tartotta szemelőtt. Ez érthetően nem volt ínyére sok erdélyi politikusnakmagyaroknak és románoknak egyaránt. A román fél részéről például Emil Boc kolozsvári polgármester, egyben demokrata pártelnök próbálta meggyőzni a koalíciót egy Erdély központi területeit is érintő beruházás értelmes mivoltáról. Az észak-erdélyi autópályát ellenző kormány érve az volt, hogy az ország az A1-esre kap kölcsönt az EBB-től, egyszerre két autópályára pedig nincs elég pénz.

2008. november[szerkesztés]

Az M 05 egy ukrán autópálya, az E95 európai út része. Az út Kijevtől Bila Cerkvát és Umanyt érintve jut el Odesszáig. Az út neve 1991 előtt M20 volt. A fővárost a Fekete-tenger keleti medencéjének ukrán partvidékével összekötő legfőbb közút, emellett fontos tranzitút a Baltikum és a Balkán között. Hossza 453,3 km, felhajtó szakaszokkal együtt 478 km. Építése 1926-ban kezdődött el. 1960-ra készült el az irányonként egy-egy 7,5 m széles sávból álló főút. Az 19662002 között folyt felújítás során a Kijev és Zsaskiv közötti 138 km-es, valamint a Cservonoznamjanka és Odessza közötti 81 km-es szakaszát kétszer kétsávosra bővítették.

2008. október[szerkesztés]

I-40
I-40

A Interstate 40, autópálya az Amerikai Egyesült Államok interkontinentális-autópályái közé sorolható, ugyanis kelet-nyugat irányban átszeli az országot. Hossza több mint 4.000 kilométer és ezzel a leghosszabb autópályák között is szerepel. Útvonala során 8 államot és 25 nagyobb várost érint, valamint 24 egyéb Interstate-autópályával is kereszteződik az útvonala.

Az autópálya a Kalifornia állambeli Barstow városból indul. Needles Freeway az autópálya beceneve, sokan ugyanis így emlegetik, főleg Kaliforniában. A nevét Needles városáról kapta, ez az autópálya ugyanis a település főútja. Itt lépi át a Kalifornia-Arizona határvonalat. Kaliforniai hossza 249 kilométer.

Arizona államban 578 kilométer hosszan halad keresztül, közvetlenül a Grand Canyon mellett. Útvonala során érinti a Grand Canyon Nemzeti Parkot is.

2008. szeptember[szerkesztés]

D5
D5

A D5-ös autópálya (Via Carolina), Prágát köti össze Plzeň-nel és Rozvadovnál (a cseh-német határnál) kapcsolódik, az A6-os német autópályához.

A D5-ös Nyugat-Csehország legjelentősebb és egyben legforgalmasabb útja is és ez a legfontosabb közlekedési kapocs a nyugati államokkal. Teljes, 151 km-es hosszában elkészült.

2008. augusztus[szerkesztés]

A1
A1

Az A1-es autópálya Lengyelország észak-dél kiterjedésű autópályája Gdańskban kezdődik déli irányban halad amíg el nem éri Toruńt ezután keresztezi az A2-es autópályát amely Lengyelország nyugat-kelet irányú autópályája. A kereszteződés után eléri Łódźot Lengyelország 2. legnagyobb városát. A táj dél felé egyre jobban emelkedik. Łódź után éri el az autópálya Lengyelország legnagyobb ipari körzetét Sziléziát ahol Katowice közelében keresztezi az A4-es autópályát. Az autópálya végül a Cseh határhoz ér ahol az út D1-es autópálya néven folytatja az útját Csehország, Brno és Prága felé.

2008. július[szerkesztés]

E 71
E 60
E 653
M7
M7

Az M7 autópálya délnyugat felé haladva Budapestet köti össze Székesfehérvárral, majd továbbhalad a Balaton déli partján. Folyamatban van a horvát határig tartó szakasz építése. Az M7-es autópálya részét képezi az V. számú helsinki folyosónak, melynek az a célja, hogy az Adriai-tenger kikötői és a kelet-európai országok között létesítsen közúti kapcsolatot. Az M7 autópálya Letenyétől nyugatra a 229 km-es szelvénynél elágazik, az M7-es ág a horvát, az M70 a szlovén határig épül ki.

2008. június[szerkesztés]

A Kőröshegyi völgyhíd
A Kőröshegyi völgyhíd

A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja, Magyarország legnagyobb hídja. (A címet a Megyeri híd átadásáig fogja birtokolni.) 2007. augusztus 8-án adták át a forgalomnak.

A Zamárdi utáni autópálya fejlesztésére már a hetvenes években voltak tervek, a Zamárdi-Balatonszárszó közötti szakaszra engedélyeztetési tervek is készültek, végül azonban nem volt pénz a megépítésére. A terveket a kilencvenes években porolták le, akkor a tóhoz közeli – öt kilométeren belüli –, a tótól 5-10 kilométerre, valamint 15-20 kilométerre megvalósuló nyomvonalakra is készítettek változatokat (bár ez utóbbi már annyira messze lett volna a Balatontól, hogy több mint száz kilométert tett volna ki a tóparti településeket elérő bekötőutak hossza). Nagyjából tíz év alatt összesen 47 tervváltozat készült, ezek közül azonban – az önkormányzati törvényben biztosított jogával élve – az 1800 lakosú kőröshegyi és a 2300 lakosú balatonföldvári önkormányzat mindössze egyet, a most megvalósuló völgyhidas megoldást támogatta. A két településsel végül 2000-ben sikerült megállapodni a völgyhidas megoldásról, s azt önkormányzatok képviselő-testületei 2001 februárjában fogadták el. Így nem csak az autópálya ezen szakaszának megépítése elől hárult el az akadály, hanem a teljes balatoni szakasz építését is érdemes volt elkezdeni, hiszen a különböző szakaszok összeérhettek. A 2×2 sávos hídon 110 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, és nincsenek leállósávok sem.

2008. május[szerkesztés]

M3
M3

Az M3 autópálya kelet felé haladva Nyíregyházával és az északkeleti országrésszel köti össze Budapestet. Jelenleg Nyíregyházáig lehet eljutni rajta. A NyíregyházaVásárosnamény közötti szakaszt 2010-ig tervezik megépíteni. Vajáig autópályaként, onnan autóútként, majd Vásárosnaménytól M300-as néven Záhonyig. A Debrecen felé haladó M35-ös leágazása 2006 végére készült el.

1978-ban megépült az első 33 km-es szakasza, majd 1980-ban ez az 55-ös kilométerszelvényig bővült. A 69-es kilométerszelvényig, Gyöngyösig, 1983-ban jutottak el az építők.

1998-ban készült el a 114-es kilométerszelvényig, Füzesabonyig vezető pályarész, majd 2002-ben a 174-es kilométerszelvényig haladtak az építéssel. 2004 októberében adták át a Görbeházáig érő szakaszt. 2006 augusztusában készen lett a Nyíregyházát elkerülő szelvény és 2007. augusztus 31-én került megnyitásra a Görbeháza-Nyíregyháza közötti újabb 41 km-es útpálya.