Porosz Szabadállam

	Porosz Szabadállam
	Freistaat Preußen 1918 – 1947. február 25.
;	; Porosz Szabadállam zászlaja
	Általános adatok
Fővárosa	Berlin
Terület	291.700 km²
Népesség	38.120.173 fő (1925)
Népsűrűség	131 fő/km²
Hivatalos nyelvek	német
Államvallás	protestantizmus; katolicizmus;
Elődállam	Utódállam
←
	A Wikimédia Commons tartalmaz Porosz Szabadállam témájú médiaállományokat.

A Porosz Szabadállam a weimari köztársaság és a nemzetiszocialista Németország egyik alkotó állama volt 1918 és 1947 között. A Porosz Királyság utódállamaként jött létre az első világháborúban elszenvedett német vereség után, és annak ellenére is a Német Birodalom legnagyobb állama maradt, hogy a birodalom európai területi veszteségeinek nagy része porosz területekről származott. A Porosz Szabadállam a Német Birodalom területének 62%-át, valamint lakosságának 61%-át foglalta magában, továbbá a szövetségi főváros, Berlin is ott helyezkedett.

Poroszország a korábbi autoriter államából parlamentáris demokráciává alakult át az 1920-as alkotmánya alapján. A weimari időszak alatt szinte kizárólag demokratikus erők irányították, politikailag stabilabbnak bizonyult, mint maga a köztársaság. Rövid megszakításokkal a Szociáldemokrata Párt (SPD) adta az állam kormányfőjét, a miniszterelnököt. Belügyminiszterei a közigazgatás és a rendőrség republikánus reformját szorgalmazták, aminek eredményeként Poroszországot a weimari köztársaságon belül a demokrácia bástyájaként tartották számon.^[1]

A Franz von Papen birodalmi kancellár által 1932-ben kirobbantott puccs következtében a Porosz Szabadállamot alárendelték a birodalmi kormánynak és megfosztották önállóságától. Így Poroszország de facto már megszűnt létezni még azelőtt, hogy a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt 1933-ban hatalomra került volna, azonban egy porosz kormány Hermann Göring vezetésével formálisan tovább működött 1945-ig. A második világháború befejezése után a Szövetséges Ellenőrző Tanács rendelete alapján Poroszország 1947. február 25-én szűnt meg.

Közigazgatás

Poroszország államszerkezete (népességadatok az 1925. június 16-i népszámlálás szerint)^[2]
Tartomány (Provinz)	Székhely	Népesség	Terület (km²)	Népsűrűség (/km²)
Kelet-Poroszország (Ostpreußen)	Königsberg	02.256.349	037.046,5011	0060,9
Brandenburg	Potsdam	02.592.419	039.035,5297	0066,4
Nagyberlin (Großberlin)	Berlin	04.024.165	000878,4048	4.581,2
Pomeránia (Pommern)	Stettin	01.878.781	030.208,2759	0062,2
Posen–Nyugat-Poroszország határtartomány (Grenzmark Posen-Westpreußen)	Schneidemühl	00332.485	007.695,2425	0043,2
Alsó-Szilézia (Niederschlesien)	Breslau	03.132.328	026.615,8285	0117,7
Felső-Szilézia (Oberschlesien)	Oppeln	01.379.278	009.702,2384	0142,2
Szászország (Provinz Sachsen)	Magdeburg	03.277.476	025.273,8061	0129,7
Schleswig-Holstein	Kiel	01.519.365	015.059,7071	0100,9
Hannover	Hannover	03.190.619	038.583,6280	0082,7
Vesztfália (Westfalen)	Münster	04.811.219	020.208,5439	0238,1
Hessen-Nassau	Kassel	02.396.871	015.703,4318	0152,6
Rajnai tartomány (Rheinprovinz)^†	Koblenz	07.256.978	024.547,0475	0295,6
Hohenzollern tartomány (Hohenzollernsche Lande)	Sigmaringen	00071.840	001.142,2659	0062,9
Összesen	Berlin	38.120.173	291.700,4512	0130,7
Waldeck^††	Arolsen	00055.816	001.055,4300	0052,9
^† Saar-vidék nélkül ^†† 1929-től

Jegyzetek

↑ Winkler, Heinrich August. Der Schein der Normalität (német nyelven). Bonn: Dietz, 400. o. (1985)
↑ Preußisches Statistisches Landesamt (szerk.): Statistisches Jahrbuch für den Freistaat Preußen. Band 23, 1927, Anhang I. Fläche, Wohnbevölkerung und Zugehörigkeit zu Religionsgemeinschaften nach den endgültigen der Volkszählungen vom 16. Juni 1925 in den Freistaaten Preußen und Waldeck, 238. oldal (a katowicei Sziléziai Könyvtár digitalizált példánya)

Irodalom

Karl Dietrich Bracher: Dualismus oder Gleichschaltung. Der Faktor Preußen in der Weimarer Republik. In: Ders., Manfred Funke, Jacobsen (szerk.): Die Weimarer Republik 1918–1933. Politik, Wirtschaft, Gesellschaft, Bonn 1988, ISBN 3-89331-000-2, 535–551. oldal
Christopher Clark: Preußen. Aufstieg und Niedergang 1600–1947. Bonn 2007, ISBN 978-3-89331-786-8
Horst Möller: Preußen von 1918 bis 1947. Weimarer Republik, Preußen und der Nationalsozialismus. In: Handbuch der preußischen Geschichte, 3. kötet, Berlin / New York 2001, 149–318. oldal
Gerhard Schulze (szerk.): Die Protokolle des Preußischen Staatsministeriums 14. November 1918 bis 31. März 1925. Hildesheim / Zürich / New York 2002 (= Acta Borussica Neue Folge, 1. Reihe: Die Protokolle des Preußischen Staatsministeriums 1817–1934/38, Band 11) 1. kötet (PDF; 2,7 MB), 2. kötet (PDF; 2,1 MB).
Reinhold Zilch, Bärbel Holtz (szerk.): Die Protokolle des Preußischen Staatsministeriums 4. April 1925 bis 10. Mai 1938. Hildesheim / Zürich / New York 2004 (= Acta Borussica Neue Folge, 1. Reihe: Die Protokolle des Preußischen Staatsministeriums 1817–1934/38.) 1. kötet (PDF; 2,3 MB), 2. kötet (PDF; 2,2 MB).
Wilhelm Ribhegge: Preußen im Westen. Kampf um den Parlamentarismus in Rheinland und Westfalen. Münster 2008 (különkiadás az NRW Állami Politikai Oktatási Központ számára).
Ingo Sommer: Preußische Moderne. Vom Ende der Pracht und einer neuen Baukunst 1918–1933. Duncker & Humblot, Berlin 2024, [[ISBN|978-3-428-19157-4}}
Gesetz, betreffend die Neuregelung der Verfassung der evangelischen Landeskirche der älteren Provinzen Preußens (Digitalisat)
Gemeindeverfassungsgesetz vom 15. Dezember 1933 (Digitalisat)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Free State of Prussia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Freistaat Preußen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a Németországról szóló vagy Németországgal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Winkler, Heinrich August. Der Schein der Normalität (német nyelven). Bonn: Dietz, 400. o. (1985)

[2] Preußisches Statistisches Landesamt (szerk.): Statistisches Jahrbuch für den Freistaat Preußen. Band 23, 1927, Anhang I. Fläche, Wohnbevölkerung und Zugehörigkeit zu Religionsgemeinschaften nach den endgültigen der Volkszählungen vom 16. Juni 1925 in den Freistaaten Preußen und Waldeck, 238. oldal (a katowicei Sziléziai Könyvtár digitalizált példánya)

[1]

[2]