Pollák Manó
| Pollák Manó | |
| Született | 1854. május 26.[1] Szucsány |
| Elhunyt | 1937. március 12. (82 évesen)[1] Budapest VI. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | két gyermek |
| Foglalkozása | építész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pollák Manó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pollák Manó (Szucsány, 1854. május 26. – Budapest, Terézváros, 1937. március 12.)[2][3] magyar műépítész.
Élete[szerkesztés]
Pollák József és Schulcz Jozefa fia. Gyermekkorában Bacher Simon tanította. Középiskolai tanulmányait a győri Szent Benedek-rendi katolikus gimnáziumban végezte.[4] Ezután a stuttgarti Polytechnische Schule hallgatója volt, majd a párizsi École des Beaux-Arts-ban képezte magát és közben építészeti gyakorlatot folytatott. Franciaországban ismerte meg Munkácsy Mihályt, akivel barátságot kötött és szalonjának törzsvendége volt. 1883-ban visszatért Budapestre, s önálló irodát nyitott. Sokoldalú tevékenységét az általa kivitelezett gyárak, munkás- és tisztviselőházak, kastélyok, villák, bérpaloták, síremlékek és belső díszítések nagy száma jelzi. Szakértői működését több mint ezer becslés tanúsítja. Építészi működésén kívül nagy sikereket ért el iparművészeti téren is és úgy a fővárosban, mint a vidéken számos palota és kastély művészi enteriőrjét tervezte és kivitelezte. 1929-ben harmadik díjat nyert az új budai zsidótemplom tervpályázatán.[5] Hosszabb időt töltött a magyarországi zsinagógák építészetének tanulmányozásával. Ezekről összegyűjtött anyagát a Magyar Zsidó Múzeum őrzi.
Szakcikkei különböző szaklapokban, illetve a Pesti Hírlap, Pester Lloyd és a Neues Pester Journal hasábjain jelentek meg. A Múlt és Jövő folyóirat munkatársaként is működött. A Magyar Építőművészek Szövetségének II. mestere és több szak- és társadalmi egyesület tagja volt. Épületeit szecessziós stílusban tervezte.
A Farkasréti izraelita temetőben lévő Pogány-féle sírboltban helyezték örök nyugalomra.[6]
Családja[szerkesztés]
Felesége Reich Eugénia volt.
Fiai
- Pogány Móric György (1899–?) cégvezető. Felesége Gyárfás Klára Adrienne (1903–?).
- Pogány Márk János (1900–1933) orvos, egyetemi tanársegéd. Felesége Balkányi Sára (1913–1992) gyógypedagógus, pszichoanalitikus, Balkányi Kálmán lánya.
Ismert épületei[szerkesztés]
- 1892 k.: Kastély, Halásztelek[7]
- 1893: bérház, Budapest, Zoltán u. 10.[8]
- 1897: bérház kibővítése, Budapest, József körút 51. (eredeti tervező: Novák Ede, 1894)[9]
- 1900: Róheim-villa. Budapest, XIV. kerület, Hermina út 45.[10][11]
- 1900 k.: ELMŰ Székház, Budapest, XIII. kerület, Váci út 77-79.[12]
- 1901: Kohner-kastély, Szászberek
- 1909–1910: Kereskedelmi Utazók Egyesületének székháza. Budapest, VI. kerület, Jókai u. 4.
- 1911: székesfővárosi kislakásos bérház, Budapest, XIII. kerület, Váci út 87.[12][13]
- n. a. A pöstyéni gyógyfürdő épületei
- ?: lakóház, Budapest, Margit u. 11.[14]
Tervben maradt épületek[szerkesztés]
- 1899: Lipótvárosi zsinagóga, Budapest[15]
- 1925: Kelenföldi zsinagóga, Budapest[16]
- 1927: Szabó József utcai autóbuszgarázs, Budapest[17]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 508/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
- ↑ „Meghalt Pollák Manó építész”, Pesti Napló, 1937. március 14., 19. oldal (Hozzáférés: 2021. február 12.)
- ↑ Osztálytalálkozó. Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935.
- ↑ „Döntés az uj budai zsldótemplom tervpályázatairól”, Az Újság, 1929. február 2. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
- ↑ Felbecsülhetetlen értékeket rejtenek a fővárosi zsidó temetők. Múlt-kor történelmi portál, 2004. november 12.
- ↑ Sári Andrea (szerk.):Pest szíve-java. Dono Te Libro Kiadó, 2021.[https://donotelibro.hu/books/08.pdf
- ↑ Rozsnyai József: Neobarokk építészet Magyarországon az Osztrák–Magyar Monarchia idején különös tekintettel Meinig Arthur építész munkásságára, Doktori, 2011. (148. számozatlan o.
- ↑ https://budapest100.hu/house/jozsef-korut-51/
- ↑ Ki tervezte? Pollák Manó. CompArt Stúdió Kft. honlapja
- ↑ Albert Mária: „Tartózkodunk mindenféle toldozástól” Kultúra.hu 2020.10.05.
- ↑ a b https://www.budapest13.hu/wp-content/uploads/2014/01/budapest_xiii_kerulet_vedett_epiteszeti_ertekei_kiadvany2.pdf
- ↑ http://mindennapihagyomany.blogspot.com/2017/03/varosfejlesztesbarczy-modra-angyalfold.html
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=margit-u-11&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ https://zsido.com/megazsinagoga-helyett-berhazbeepites-a-lipotvarosi-zsinagogak-tortenete-1-resz/scheer-izidor-es-pollak-mano-terve-mzsl/
- ↑ https://neokohn.hu/2021/08/20/zsinagogakorforgas-a-bocskai-uton/
- ↑ 8 Órai Ujság, 1927. november 10. / 255. szám [1]
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- (szerk.) Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona 1919–1930. A magyar legujabb kor története, A Magyar Feltámadás Lexikona Kiadása, Budapest, 1930 (2. kiadás: Budapest, 1932)
- Dr. Fürst Aladár: Pollák Manó (1937. május) Mult és Jövő, 27. évfolyam
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8