Polgármester-választások Csévharaszton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Polgármester-választások
Csévharaszt
községben
(Pest vármegye)

Polgármesterek 1990 óta
Időszak Polgármester Jelölőszervezet
1990-1994 Mocsáry Balázs
1994-1998
1998-2002
2002-2006
2006-2010
2010-2014
2014-2019
2019- Pulisch József

1990 és 2019 között nyolc polgármester-választást tartottak Csévharaszton.

A választásokon 2014-ig, hét egymás követő választáson Mocsáry Balázs nyerte el a szavazók többségének bizalmát. 2019 ősze óta Pulisch József a község első embere.

A részvételi hajlandóság 35% és 55% körül szóródott.

Csévharaszt képviselő-testületének a létszáma 2010-ig 9 fő volt, azóta a testület 6 főből áll.

Háttér[szerkesztés]

Csévharaszt (Pest vármegye)
Csévharaszt
Csévharaszt
Pozíció Pest vármegye térképén

A kétezer fős település Pest vármegyében található. A község 1950-ben jött létre, az addig Nyáregyházához tartozó területekből. Létrejöttekor a Pusztacsév nevet kapta, a Csévharaszt nevet 1951-től viseli.[1] Kezdetektől fogva a Monori járáshoz tartozott (a rendszerváltás előtt a Monori nagyközségkörnyékhez, 1994 után pedig a Monori kistérséghez).

1973 és 1989 között a szomszédos községgel, Vasaddal együtt alkotott közös tanácsot, melynek székhelye Vasadon volt. A közös tanács elnöke 1985-től Magda Gyula, a csévharaszti elöljáróság vezetője pedig Kovács György volt.[2]

1990. január 1-től újra önállóan igazgathatja magát a település. Az önállóvá vált község tanácselnöke Mocsáry Balázs lett.[3]

Alapadatok[szerkesztés]

Jelöltek és részvétel
Év Jelöltek Részvétel
1994 1 37%
1998 3 40%
2002 2 55%
2006 2 49%
2010 2 46%
2014 4 44%
2019 2 39%

A település lakóinak a száma 1 500 és 2 000 körül mozgott a rendszerváltás utáni negyedszázadban.

A község lélekszámából fakadóan a képviselő-testület létszáma előbb 9 fős volt, majd a 2010-es önkormányzati reformot követően 6 fős lett.

Jellemzően több jelölt szállt versenybe a polgármesteri tisztségért, a hivatalban lévő vezető pedig egy kivételével minden választáson rajtvonalhoz állt.

Az átlagos részvételi hajlandóság 45% körül mozgott, de igen nagy kilengésekkel: 1994-ben 37% alatt maradt, míg 2002-ben 55% fölé emelkedett a választói kedv. (Az 1990-es választásokról nem állnak rendelkezésre részletes adatok.)

Időközi polgármester-választásra nem került sor.[4]

Választások[szerkesztés]

1990
Jelölt Szavazat
Mocsáry Balázs
n.a. n.a.
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
további jelöltekről nincs elérhető adat[8]
1994 Részvétel: 37%
Jelölt Szavazat
Mocsáry Balázs
426 100%
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
1998 Részvétel: 40%
Jelölt Szavazat
Mocsáry Balázs
350 67,3%
Manulek József
116 22,3%
Rendek Sándor
54 10,4%
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2002 Részvétel: 55%
Jelölt Szavazat
Mocsáry Balázs
551 71,8%
Fodor Imre
216 28,2%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2006 Részvétel: 49%
Jelölt Szavazat
Mocsáry Balázs
453 64,8%
Fodor Imre
246 35,2%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2010 Részvétel: 46%
Jelölt Szavazat
Mocsáry Balázs
484 67,8%
Oláh János
230 32,2%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2014 Részvétel: 44%
Jelölt Szavazat
Mocsáry Balázs
314 45,4%
Varga Péter
193 27,9%
Manulek József
119 17,2%
Cseszlai Sándor
66 9,5%
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2019 Részvétel: 39%
Jelölt Szavazat
Pulisch József
478 74,0%
Varga Péter
168 26,0%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}

Polgármesterek[szerkesztés]

1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-
Mocsáry Balázs Pulisch
József

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csévharaszt. Helységnévtár. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2018. május 30.)
  2. A közös tanácsról lásd: Településtörténet. Csévharaszt Önkormányzata. (Hozzáférés: 2018. május 30.); a tanács vezetéséről: „A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői”, Pest Megyei Hírlap, 1985. július 6., 6. oldal (Hozzáférés: 2018. május 30.) .
  3. Új tanácsapparátusok”, Pest Megyei Hírlap, 1990. január 11., 4. oldal (Hozzáférés: 2018. május 30.) .
  4. A rendelkezésre álló adatok szerint 1998 óta biztosan nem volt, a sajtóhírek között pedig 1998 előtti időközi választásra sem található utalás.
  5. a b Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2018. május 30.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014
  6. A részvételi adatok a polgármester-választási adatokból származnak. (Némi eltérés elképzelhető a képviselő-választások adataihoz képest.) Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az "érvénytelen / hiányzó" rovat a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg. A 2006-os jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E), az érvényesen szavazatok száma az (I) mezőben szerepel. A 2010-es jegyzőkönyvben sorrendben ugyanezek az adatok a (C), (E) és (H), a 2014-es jegyzőkönyvekben az (A), (B) és (G) mezőknek felelnek meg.
  7. A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2018. május 30.)
  8. Az 1990-es őszi önkormányzati választásokról nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, így a megyei napilap tudósítása alapján ismert a választás eredménye. „Ki lett a polgármester?”, Pest Megyei Hírlap, 1990. október 2., 2. oldal (Hozzáférés: 2018. május 30.) 
  9. Az előny az érvényes szavazatok arányára vonatkozik. (A %-ban kifejezett adatok százalékpontot jelentenek.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]