Pokotok
| Pokotok | |
| Teljes lélekszám | |
| több mint 700 000 (2009) | |
| Régiók | |
| Kenya és Uganda | |
| Nyelvek | |
| pokot nyelv | |
| Rokon népcsoportok | |
| kalendzsinek és más nílusi népek | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pokotok témájú médiaállományokat. |
A pokotok (más[pontosabban?] írásmóddal pökoot) Kenyában, Nyugat-Pokot megyében és Baringo megyében, valamint Ugandában, Karamoja régió keleti részén található Pokot körzetében élő, többségében nomád, nilota nép, mely a kalendzsinek népcsoportjához tartozik. A pokot nyelvet beszélik, amely nagyjából hasonló a vele rokon marakwet, nandi, tuken és más kalendzsin nyelvcsoporthoz tartozó nyelvekhez. A 2009-es kenyai népszámlálási adatok szerint 620 000 pokot él Kenyában. Becslések szerint további 133 000 ember él Ugandában.[1]
Történetük
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eredet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A pokot identitás a Kerio-völgyben alakult ki, valószínűleg már a 18. század végén, de legkésőbb a 19. század közepén.[2] A maliri pokotozek által a sirkwa korszakban a csokok beolvadásával jött létre.
Asszimiláció
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 20. század eleji beszámolók a pokotokról két különálló ágat azonosítanak a közösségen belül, azzal a megjegyzéssel, hogy bár két különböző életmódot írnak le, ők egy nép voltak.
Mervyn Worcester Howard Beech szerző 1911-es kutatásai alapján jelentős különbségeket azonosított a pokotok mezőgazdasággal foglalkozó, valamint pásztorkodó csoportjai között létező eskük, a gyilkosság, emberölés, a testi sértés, boszorkányság, lopás és rablás büntetése, a házasság és válás, a fizetetlen adósságok esetén alkalmazott jogorvoslat és a földbirtoklás tekintetében. Megjegyzi azonban: „ezért szem előtt kell tartani, hogy bár itt két különálló csoportként szerepelnek, a hegyvidéki és a pásztorkodó sukok lényegében ugyanazok”.
Társadalmi szervezet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Még az asszimiláció korai szakaszában sem voltak jelentős különbségek a két pokot csoport között a társadalmi szervezet, a beavatás vagy a kormányzás tekintetében. Társadalmi szempontból a pokot férfiak három csoportra oszlottak: karacsna – fiúk, muren – körülmetélt férfiak, poi – öregek. A fiúk a körülmetélés után egy közös csoporthoz tartoznak.
Törzsek közötti kapcsolatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A turkana, szamburu és pokot népcsoportok között számos háborús és békés időszak váltotta egymást az idők során. Az ellenségeskedés leggyakoribb oka általában az, hogy egymás legelőire hajtják az állataikat.
A közelmúlt
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Demográfia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A pokot nyelvet beszélők számát Kenyában 783 000-re becsülik[3] (a legutóbbi kenyai népszámlálás 2009-ben történt), míg Ugandában 130 000-re.[4]
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Néphagyományok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szóbeli történetmesélés nagyon fontos a pokotok körében. A közmondásokat sokoldalúan használják tanításra és érvelésre egyaránt. Az idősek gyűlésén az ember közmondásokkal mutathatja meg, milyen jó szónok. A közmondásokat arra is használják, hogy a fiataloknak megtanítsák, milyen következményekkel jár, ha eltérnek a helyes erkölcsi úttól. A louwialan klánról szóló népszerű mese a túlzott büszkeség veszélyeire figyelmeztet. Egy másik gyakori mese a halálból visszatérő vak lányról szól.[5] A találós kérdéseket (tyangoi) leginkább a gyermekek eszének élesítésére és figyelmük lekötésére használják a mesemondás során.[6]
A pokotok különböző kifejezéseket használnak arra, hogy megkülönböztessék a beszéd különböző típusait. Ezek a következők:
- Lökoi: hírek más helyekről.
- Csiran: hírek a szomszédságban történtekről.
- Kokwö: komoly, üzleti jellegű beszélgetések.
- Kiruok: jogi jellegű beszélgetések (ebből származik a kiruokot – jogi szakértő megnevezése).
- Ng'öliontoköny: beszélgetések a régi időkből.[5]
A nyugati oktatás bevezetése ellenére a pokotok még mindig a szóban megőrzött néphagyományokat használják tanítási eszközként.[6]
Női körülmetélés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bár Kenyában a törvény bünteti, de a pokotok körében még élő hagyomány a női körülmetélés. 2014 novemberében nemzetközi felháborodást keltett, amikor a nyugati sajtóban megjelentek a pokot lányok körülmetéléséről készült képek.[7]
Sapana
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eredetileg egy gazdagságáért irigyelt szomszéd néptől vették át a szokást, melynek során a beavatandó fiú rituálisan leöl egy marhát, a hosszú ünnepség végén pedig maga is a férfitársadalom teljes jogú tagjává válik.
A szertartás reggelén az előírások szerint több szúrással kell végezni egy kiválasztott ökörrel. Nem szabad egyetlen mozdulattal meggyilkolni az állatot, az a tiszteletlenség jele lenne. Ezután feldarabolják, és a hagyomány szerint szétosztják a húst. Ezt követi a szertartás központi része: a fiút bekenik az állat gyomrának tartalmával, bedörzsölik a meztelen testét a hajától a lábáig a félig emésztett étellel, mielőtt azt zsírral letisztítják.[8][9]
Magyar vonatkozás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az egyik első róluk szóló írásos beszámoló Teleki Sámuel 1888-as útja kapcsán maradt ránk. „Mindkét nembeliek alsó ajkukat átfúrják és egy réz pálcácskát vagy lapocskát szúrnak belé. Egyéb ékszert feltűnően keveset látni náluk, nyakuk körül egy vagy két gyöngyfüzér, egypár vas- vagy réztekercs a karjukon, ez nagyobbára az egész, amit viselnek. (...) fegyverzetük rossz dárdákból, íjakból és nyilakból, bivalybőr pajzsokból és a kar csuklóján viselt hasító késekből áll. A nyílhegyek nagyobbára csak a tűzben megkeményített fából készülnek.”
Bár a pokotokról Telekiék azt hallották, hogy „szemtelen marharablók és a környék rémei”, az első találkozás békésen zajlott le: „Mi magunk a szukokat nyugodt és barátságos népül tanultuk megismerni”. A találkozás mégis véres lett: az expedíció a Rudolf-tó felé közeledve annyira nem talált élelmet, hogy előbb a teherhordó szamaraikat vágták le, majd bogyókon éltek. Amikor a pokotoktól sem sikerült élelmet vásárolniuk, elrabolták az egyik klán csordáit. A helyiek nyilakkal és lándzsákkal akarták visszaszerezni állataikat, Telekiék puskával védekeztek, közel száz pokot halálát okozva.[9]
Híres pokot származású személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Kamama Asman Abongutum: politikus.
- Simon Kachapin: Nyugat-Pokot megye első kormányzója.
- John Krop Lonyangapuo: Nyugat-Pokot megye 2 kormányzója.
- Samuel Poghisio: Nyugat-Pokot megye szenátora.
- Tegla Loroupe: futó
- Lonah Chemtai Salpeter: kenyai születésű izraeli olimpiai maratonfutó (1988 -)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ News, Standard Digital. "Census: Here are the numbers". Standard Digital News. Hozzáférés: 2016. május 17.
{{cite web}}:|last=has generic name (súgó) - ↑ Beech M.W.H, The Suk - Their Language and Folklore. The Clarendon Press, Oxford, 1911, pp. 3–4.
- ↑ Joshua Project, Kalenjin, Pokot in Kenya, online.
- ↑ Joshua Project, Kalenjin, Pokot in Uganda, online.
- 1 2 H. K. Schneider Journal of the Folklore Institute Vol. 4, No. 2/3, [Special Issue: African Folklore] (Jun. - Dec., 1967), pp. 265–318.
- 1 2 Chesaina, Ciarunji 1994. Pokot, Rosen Publishing Group p.47.
- ↑ "The heartbreaking moment a Kenyan girl is sold into marriage". Washington Post. Hozzáférés: 2016. május 17.
- ↑ Pat Robins: Red-spotted ox - Pokot life, 2010
- 1 2 Kolozsi Ádám, Karip Timi. "Nem vagy férfi, amíg nem öntik egy marha gyomrát a fejedre". Index.hu. Hozzáférés: 2016. május 17.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Beech, M. W. H. (1911). The Suk. Oxford: Clarendon kiadó
- Harold Schneider (1953). The Pakot (Suk) of Kenya, with Special Reference to the Role of Livestock in Their Subsistence Economy. PHD disszertáció, Északnyugati Egyetem
- Cox, P. S. V. 1972. The Disease Pattern of the Karapokot and its Relationship to Their Environment and Culture. A dissertation for the degree of Doctor of Medicine. Londoni egyetem
- Elizabeth Meyerhoff (1981). The Socio-Economic and Ritual Roles of Pokot women. PHD disszertáció, Lucy Cavendish kollégium, Cambridge
- Elizabeth Meyerhoff (1982). "The Threatened Ways of Kenya's Pokot People". National Geographic, 161 kiadás, 120–140 oldal
- John Eric Reynolds (1982). Community Development, Ethnicity and Stratification in a Rural Destination: Mnagei, Kenya. PHD disszertáció, Washingtoni egyetem
- Dorene Tully (1985). Human Ecology and Political Process: The Context of Market Incorporation in West-Pokot District, Kenya. PHD disszertáció, Washingtoni egyetem
- Dietz, T (1987). Pastoralists in Dire Straits; Survival Strategies and External Strategies, Interventions in a Semi-Arid Region at the Kenya/Uganda Border: Western Pokot, 1900-1986. PHD disszertáció, Amszterdami egyetem
- Visser, J.J (1989). Pökoot Religion. Oegstgeest: Hendrik Kraemer Institut
- Barbara Bianco (1992). The Historical Anthropology of a Mission Hospital in Northwestern Kenya. PHD disszertáció New York egyetem
- Ute Reckers (1992). Nomadische Viehalter in Kenya : die Ost-Pokot aus human-ökologischer Sicht (Arbeiten aus dem Institut für Afrika-Kunde, 83 kiadás). Hamburg: Institut für Afrika-Kunde im Verbund der Stiftung Deutsches Übersee-Institut
- Michael Bolling (1996). Bridewealth and Stockfriendship, the Accumulation of Security through Reciprocal Exchange." In Angewandte Sozialforschung, 1996–1997, 20 kiadás: (1-2) 57-72.
- Matthias Schladt (1997). Kognitive Strukturen von Körperteilvokabularien in Kenianischen Sprachen (Afrikanistische Monographien, 8 kiadás). Köln: Institut für Afrikanistik / Universität zu Köln. 40–42 oldal.
- Tomás Baroja: pökot--angol szótár, 1998
- Kjartan Jonsson (2006). Pokot Masculinity, The Role of Rituals in Forming Men. PHD disszertáció, Reykjavík: Izlandi egyetem, Faculty of Social Sciences
- Pat Robbins (2010). Red-Spotted Ox: A Pokot Life (International Work Group for Indigenous Affairs (IWGIA)
További információk (angolul)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pökoot language, ethnologue
- Pokot people, UIOWA, Art&Life in Africa index.
- Kalenjin Online – Pokot