Pogányszentpéter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pogányszentpéter
A község északi határa (1962)
A község északi határa (1962)
Pogányszentpéter címere
Pogányszentpéter címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásCsurgói
Jogállásközség
PolgármesterFlinger Tamás (független)[1]
Irányítószám8728
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség461 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség37,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,15 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájZalai-dombság[3]
Földrajzi kistájZalaapáti-hát[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 22′ 59″, k. h. 17° 03′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 59″, k. h. 17° 03′ 40″
Pogányszentpéter (Somogy vármegye)
Pogányszentpéter
Pogányszentpéter
Pozíció Somogy vármegye térképén
Pogányszentpéter weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pogányszentpéter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pogányszentpéter község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykanizsától 10 km-re délkeletre van. A zalai megyehatárnál lévő települést keresztezi a 61-es főút.

Története[szerkesztés]

Az első okleveles említése 1381-ben volt, akkor a pálosok Szent Péterről elnevezett kolostorát említették. 1390-ben Stregenchy Zentpeter, 1412-ben Nemetzenthpeter (Németszentpéter) néven említették. 1554-ben a falu elpusztult és csak a 18. század 20-as éveiben népesedett be újra. A község lakói vagy a mezőgazdaságból élnek vagy Kanizsára járnak be dolgozni. A 90-es években a termelőszövetkezet megszűnt, egyéni gazdálkodás folyik. Nagyobb földterülettel egy sertéstenyésztő Kft. rendelkezik. Megalakult az erdőbirtokosság. A szép közösségi házban van a házasságkötő terem, a könyvtár, a posta és az orvosi rendelő. A közművelődési egyesület tagjainak elsődleges célja a hagyományőrzés. A természeti környezet igen szép. A táj dimbes-dombos, sok az erdő és mintegy 10-14 halastó teszi változatossá a vidéket.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Zakócs László (független)[4]
  • 1994–1998: Zakócs László (MSZP)[5]
  • 1998–2002: Gács László (független)[6]
  • 2002–2006: Gács László (független)[7]
  • 2006–2010: Didicsné Kardos Györgyi Ilona (független)[8]
  • 2010–2014: Didicsné Kardos Györgyi Ilona (független)[9]
  • 2014–2019: Kardos Györgyi Ilona (független)[10]
  • 2019-től: Flinger Tamás (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
493
478
477
463
499
461
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 19,4% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,4% németnek mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,6%, református 0,2%, evangélikus 11,5%, felekezet nélküli 5,5% (18% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Patkó Bandi betyár: Tóth Mihály felsősegesdi kanász, juhász, híres faragópásztor szerint az ő nagyapja volt Tóth János, azaz Patkó Bandi, akinek Pogányszentpéteren lakott a felesége, tehát gyakran megfordult erre fele. Tóth Mihály úgy tudja, hogy betyárőse egyszer négy társával lement a Dráván túlra disznót szerezni. Báró Raszinyaitól loptak 600 disznót, hároméves ártányokat. Egészen a Dráváig elhozták. Itt lőtték meg, és sebesen hozták Pogányszentpéterre, ahol eltemették, mint aki pokolvarban halt meg. A sírja a pogányszentpéteri ótemetőben van. A kaputól jobbra, az első sír egy fenyőfával.[forrás?] Erről a helyiek nem tudnak, és az a valószínű, hogy a betyárt Bábonyban temették el.
  • Pálos emlékhely[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Pogányszentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Pogányszentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Pogányszentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  6. ↑ Pogányszentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  7. ↑ Pogányszentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  8. ↑ Pogányszentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  9. ↑ Pogányszentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. ↑ Pogányszentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  11. ↑ Pogányszentpéter Helységnévtár
  12. ↑ Élénkítenék a vendégjárást. Kapos.hu, 2017. szeptember 27. (Hozzáférés: 2017. szeptember 27.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pogányszentpéter&oldid=25725196”