Pelyvássomfalu
| Pelyvássomfalu (Plevník-Drienové) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Vágbesztercei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1354 |
| Polgármester | Miroslav Kremeň |
| Irányítószám | 018 26 |
| Körzethívószám | 042 |
| Forgalmi rendszám | PB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1639 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 122 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 304 m |
| Terület | 13,02 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 10′ 12″, k. h. 18° 29′ 37″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 12″, k. h. 18° 29′ 37″ | |
| Pelyvássomfalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pelyvássomfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Pelyvássomfalu (szlovákul Plevník-Drienové) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban. 1952-ben keletkezett Pelyvás és Vágsomfalu egyesítésével.
Fekvése[szerkesztés]
Vágbesztercétől 8 km-re északkeletre a Vág bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Pelyvás első írásos említése "Plevnuk" néven 1354-ből származik, a vágbesztercei váruradalom része volt. A 14. század második felében mintegy 40 lakosa volt, de később egy pestisjárvány teljesen elnéptelenítette. Erre haladt át a Vág mentén a fontos hadiút, mely Lengyelország felé vezetett. 1432-ben a husziták égették fel a környező településekkel együtt. 1439-ben "Plewnyk", 1598-ban "Plewnik" néven szerepel az írott forrásokban. 1529-ben a rablólovag Podmaniczkyak fosztották ki a települést. 1598-ban 27 háza volt. 1720-ban 13 adózója volt. 1784-ben 66 házában 68 család és 442 lakos élt. 1828-ban 52 házában 463 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, főként juhtenyésztéssel foglalkoztak. 1852-ben birtokainak többsége a Popper család kezébe került. 1869-ben 375 lakosa volt. 1889-ben 90 ház égett le a községben. A vasútvonal 1890-ben épült meg.
Vágsomfalut 1458-ban "Drenow" néven említik először. 1462-ben "Drenowe", 1479-ban "Drienowe" néven szerepel. A Drienovsky és Svidrga családok birtoka, később a vágbesztercei váruradalom része volt. 1598-ban 17 ház állt a községben. 1720-ban 19 adózó háztartása volt. 1784-ben 49 házában 51 családban 294 lakos élt. 1828-ban 38 háza és 283 lakosa volt.
Vályi András szerint „PLEVNIK. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Szapáry, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Predmérnek szomszédságában, mellynek filiája, határja ollyan, mint Rasovnak, első osztálybéli.” [2]
„DRIENOVE. Középszerű tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai Gróf Balassa, és Gróf Szapáry Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Vár vize mellett síkságon, Predmir, v. Plevnik falunak szomszédságában, mellytöl folyó vize által választatik, határbéli földgyei termékenyek, de mivel legelője szoross, második Osztálybéli.” [2]
Fényes Elek szerint „Plevnik, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján: 440 kath., 20 zsidó lak., termékeny határral. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry. Ut. p. Zsolna.”[3]
„Drienove, Trencsén m. tót falu, a Vágh bal partján: 242 kath., 12 zsidó lak., termékeny rozs termő földdel. Az áradásoktól sokat szenved. F. u. b. Balassa, és gr. Szapáry. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni békeszerződésig mindkét község Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. Lakói főként idénymunkákból éltek, közülük sokan részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben. 1952-ben Pelyvást Somfaluval egyesítették.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben Pelyvásnak 421, Vágsomfalunak 292, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1599 lakosából 1585 szlovák volt.
2011-ben 1588 lakosából 1558 szlovák volt.
Neves személyek[szerkesztés]
- Pelyváson született 1831-ben Turchányi Gyula hírlapíró, honvéd főhadnagy.
- Itt született 1913-ban Dominik Tatarka szlovák író, műfordító.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Pelyvás temploma a 19. század közepén épült.
- Kúriája a 19. század elején épült klasszicista stílusban.
- Vágsomfalu kápolnája a 19. század közepén épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Vágbesztercei járás települései | ||
|---|---|---|
Vágbeszterce (Považská Bystrica) | ||
Alsómarikó (Dolná Mariková) · Alsómogyoród (Dolný Lieskov) · Barossháza (Pružina) · Bogyós (Bodiná) · Boronás (Brvnište) · Cselkószabadja (Čelkova Lehota) · Demény (Domaniža) · Egyházasnádas (Podskalie) · Felsőhéve (Vrchteplá) · Felsőmarikó (Horná Mariková) · Felsőmogyoród (Horný Lieskov) · Gergőfalva (Ďurďové) · Hatna (Hatné) · Jeszence (Jasenica) · Kelestény (Klieština) · Kislednic (Malé Lednice) · Kosárfalva (Papradno) · Kosfalu (Kostolec) · Lejtős (Sverepec) · Osztopna (Stupné) · Pelyvássomfalu (Plevník–Drienové) · Pocsaró (Počarová) · Soltészperecsény (Prečín) · Szádecsne (Sádočné) · Sziklahát (Záskalie) · Szolopna (Slopná) · Vágudva (Udiča) |  | |
