Plazmaferezis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A plazmaferezis egy nem specifikus orvosi kezelési módszer, több betegségben is sikeresen alkalmazzák. A beteg hetente néhány alkalommal egy speciális teremben fekszik, a vérét egy eszköz segítségével egy szürőberendezésen engedik át, majd visszajuttatják a betegbe. A szürőberendezés azokat az antitesteket távolítja el a vérből, melyek támadják a szervezetet.[1]

Mi a plazma: a vér sejtekből és plazmából áll. A plazma 90%-ban vizet, 10%-ban ionokat és szerves vegyületeket (plazmafehérjéket is) tartalmaz. A főbb plazmafehérjék az albumin, a globulinok és a véralvadási faktorok.

Aferezis / hemaferezis: a kifejezés egy görög szóból származik, ami elvonást jelent. Az olyan vérfeldolgozási eljárások összefoglaló neve, mely során speciális afereziskészülékkel valamely vérkomponens kigyűjtésre, vagy cserére kerül a többi vérkomponens visszaadása mellett.

Plazmaferezis: a plazmaferezis az aferezis egyik formája, mely során a vérből a plazmát távolítjuk el az alakos elemek visszaadása mellett. Történhet terápiás, vagy vérkészítési előállítási céllal.

Története: Az első plazmaferezist John Abel és munkatársai alkalmazták nephrectomizált kutyákon, majd 1960-ban P.J. Schwab és J.L.Fahey emberen plasma hyperviscositas syndroma miatt.

Az eljárás menete: a vérkomponensek szétválasztása centrifugális, filtrációs elven vagy kettő kombinációját alkalmazó készülékkel lehetséges. A centrifugális erő hatására a centrifugatéren belül a vér rétegekre válik szét: kívül a vörösvérsejtréteg, belül a plazma, a kettő között alakul ki a határréteg, vagy más néven: buffy coat. Ez utóbbi a thrombocytákat és a fehérvérsejteket tartalmazza. Kisebb centrifugális erő esetén a thrombocyták többsége a plazmában marad. Az egyes rétegek perisztaltikus pumpák útján hagyják el a centrifugateret. Itt az eltávolítani nem kívánt komponenseket a készülék egyesíti, szükség esetén szubsztitúciós oldattal (Fiziológiás só-, kolloid, albuminoldat, és/vagy vörösvérsejt- thrombocytakoncentrátum, friss fagyasztott plazma) kiegészítve a beteg/donor keringésébe visszajuttatja.

A centrifugatérben levő forgó szerelék geometriája készülékenként és sokszor aferezistípusonként is változik. A legújabb, 4. generációs készülékek teljesen automatizált aferezisprogramokkal vannak ellátva, ezáltal az operátor függősége minimálisra csökkent és a donor/ beteg biztonsága soha nem látott mértékűre növekedett.

Terápiás aferezis: az a gondolat, hogy a betegségek a vér eltávolításával orvosolhatók, több évezredre nyúlik vissza. A phlebotomia elterjedt gyakorlat volt az ősi Mezopotámiában, Egyiptomban, a görög, maja és azték kultúrában is. Az első vércserét Morawitz végezte kutyán 1906-ban. A terápiás aferezis a donoraferezisekhez hasonlóan sejt- és plazmaferezisekre bontható.

Terápiás aferezis: A terápiás aferezisek célja valamilyen kóros anyag eltávolítása a vérből, mely lehet auto/alloantitest, immunkomplex, paraprotein, egyéb fehérje, anyagcseretermék, endogén/exogén toxin vagy valamilyen kóros sejt.

Plazmacsere: afereziskészülékkel történő terápiás célú plazmaeltávolítás, mely során körülbelül azonos mennyiségű pótló folyadék kerül visszaadásra.

Szelektív plazmaferezis: mindazon terápiás plazmaferezisek összefoglaló neve, mely során a szeparált plazmából a kóros plazmakomponenst valamilyen módszerrel eltávolítják, és az így megtisztított plazma többi részét az alakos elemekkel együtt visszajuttatják a szervezetbe.

A terápiás aferezis szükségessége: Olyan betegeknek adják, akiknek a betegsége a vérben található valamely komponenssel hozható összefüggésbe. Ez lehet plazmakomponens, vagy valamilyen többnyire kóros sejt és a hagyományos kezelés eredménytelen.

Donorplazmaferezis: Ennek célja megfelelő mennyiségű és minőségű plazma eltávolítása vérkészítmény előállítás céljából, vagy alapanyag előállítása gyári frakcionáláshoz (albumin, immunglobulin alvadási faktor előállítás). Plazmaadásra alkalmas személyek: Minden olyan egészséges egyén, aki teljes véradásra alkalmas. A donoroktól levett plazmát, vagy közvetlenül betegek kezelésére használják fel (Friss Fagyasztott Plazma), vagy frakcionálásra kerül és gyógyszer készül belőle (alvadási faktorok, albumin, immunglobulin). Nemzetközi tapasztalatok, valamint az európai és hazai előírások szerint egy donor évente maximum 33 liter plazmát adhat. Két donáció között minimum 7 napnak kell eltelnie.

Leggyakoribb mellékhatás: urticaria (csalánkiütés), mely kalcium adására általában megszűnik, de ritkán lehetnek egyéb súlyosabb szövődmények is.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]