Ugrás a tartalomhoz

Plasztikai sebészet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A plasztikai sebészet egy sebészeti beavatkozás, amely helyreállítást vagy valamilyen módosítást jelent az emberi testen. Két fő típusa a rekonstruktív sebészet és a kozmetikai beavatkozások. A rekonstruktív műtétek célja, hogy helyreállítsák az adott testrészt, működőképessé tegyék azt. Ezzel ellentétben, az esztétikai beavatkozások a látszaton próbálnak segíteni. A plasztikai sebészetnek nincs konkrét definíciója mivel összefügghet más műtéti beavatkozásokkal is. Egy fontos jellegzetessége a plasztikai sebészetnek azonban, hogy tartalmazhat olyan beavatkozást, amely megköveteli, hogy szöveteket helyezzenek át a test egyik pontjából a másikba.

Körülbelül Kr. előtt 1600-ból van bizonyíték arra, hogy egy törött orrot plasztikai beavatkozással kezeltek.[1] Később a rómaiak is alkalmazták ezt a beavatkozást sérült fülek gyógyítására.

Az I. világháború után a plasztikai műtétek száma megsokszorozódott. A végtagvesztések és arcsebek kezelésére igyekeztek az orvosok minél megfelelőbb megoldást találni, és minél hamarabb helyreállítani azokat. Ettől a ponttól vált fontossá, és kezdett fejlődni a plasztikai sebészet azzá, amit ma ismerünk.

Ma már az egész világon elterjedt a plasztikai sebészet; vannak klinikák, amelyek kifejezetten erre szakosodtak. A világ több pontján vannak országok, amik híresek a plasztikai beavatkozásaikról.[2]  Ilyen például a dél-koreai plasztikai sebészet és a törökországi plasztikai sebészet.

A plasztikai beavatkozásokra jelentkezés pszichológiája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A plasztikai műtétek iránti döntésnek gyakran mély pszichológiai gyökerei vannak, ahol a testkép, önbecsülés és társadalmi hatások kulcsszerepet játszanak.[3]

  1. Testkép és önbizalomhiány: Sokan a saját testükkel kapcsolatos elégedetlenség miatt döntenek műtét mellett, amit pl. akár serdülőkorban erősödő összehasonlítások táplálnak. A beavatkozást gyors megoldásként látják az önértékelési problémák megoldására.
  2. Társadalmi nyomás: Média, közösségi oldalak és szépségideálok idealizált képeket sugallnak, ami miatt sokan úgy érzik, nem felelnek meg a normáknak és műtéttel "javítanának" ezen.
  3. Traumák és helyreállítás: Fizikai vagy érzelmi sérülések (pl. betegségek, szülés utáni változások) negatívan befolyásolják a test elfogadást; itt a műtét eszköz is a pszichés gyógyuláshoz és önelfogadás visszanyeréséhez.

Ezek a tényezők összetett döntéshozatalhoz vezetnek, miközben a műtétet nem csak esztétikai, hanem érzelmi okok miatt is fontolgatják a páciensek.

Dél-koreai plasztikai sebészet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
The relation between the human physiognomy
Charles Le Brun által készített fiziognómiai ábrázolás.

A fiziognómia olyan tudomány, mely az emberek arcvonásaiból von le következtetéseket, párhuzamot von a kinézet és a személyiség tulajdonságai között. Korea kiemelt érdeklődése a kinézet iránt, mely először a 7. században keltett figyelmet, a fiziognómiában találja alapjait. Ezt az általános érdeklődést azonban felerősítette az 1997-es gazdasági válság. Mivel különösen nagy volt a versengés a munkakeresők közt, egyre többen fordultak kozmetikai beavatkozáshoz, hogy növeljék esélyeiket a munkáltatóknál.[4]

A koreai szépségideál

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A koreai szépségideál előtérbe helyezi a fiatalos megjelenést, mintsem az érett, felnőttes kinézetet. Esztétikai elvárás lett a hibátlan bőr, a karcsú arc, a V alakú állkapocs, és a hangsúlyos aegyo-sal (szem alatti hús, mely kidudorodik, mikor valaki mosolyog), mely kifejezetten a gyermekeknél jellemző. A növekedő koreai média ezen tulajdonságokat állítja be kívánatosnak, egyre szélesebb körben terjesztve a koreai ideált.

Az elmúlt években a kozmetikai beavatkozás sokkal elfogadottabb lett Dél-Koreában. Ezzel Dél-Korea az első helyre jutott az egy főre eső kozmetikai beavatkozások rangsorában. Egy 2008-as felmérés alapján a fiatal koreai lányok 20%-a ment keresztül kozmetikai beavatkozáson.[5] Olyannyira bevett szokás lett az esztétikai műtét Koreában, hogy Kim Yumi, a 2012-es Miss Korea szépségverseny nyertese is kozmetikai beavatkozásban vett részt a verseny előtt.[6] A koreai kultúra általi nyomás és a társadalom általi elfogadottság miatt a kozmetikai beavatkozás gyakori ballagási vagy 18. születésnapi ajándékká vált, ezzel a statisztikákat tovább növelve.[7]

Share of respondents who have had plastic surgery in South Korea in 2020, by age and gender.
Válaszadók aránya, akik 2020-ban plasztikai műtéten estek át Dél-Koreában.
World Plastic Surgery Statistic
1000 főre jutó kozmetikai beavatkozásban részt vett emberek száma 2011-ben.

Az orvosi turizmus az a folyamat, melynek keretében egy adott személy egy másik országba utazik azzal a céllal, hogy ottani plasztikai sebészeti beavatkozást vegyen igénybe. A K-drámák és a K-pop népszerűségének világszerte tapasztalható növekedésével számos ember választotta Dél-Koreát plasztikai műtéteik elvégzésére. „A dél-koreai plasztikai sebészet egyre népszerűbb az ország gyors, megfizethető, hatékony, biztonságos és magas színvonalú egészségügyi rendszere miatt.”[8]

2019-ben összesen 211 218 turista látogatott el Dél-Koreába plasztikai műtétek miatt, 2009 és 2022 között pedig több, mint 3.27 millióan vettek igénybe hasonló szolgáltatást.[9][10] Az orvosi turizmust a dél-koreai kormány a Medical Korea kezdeményezésén keresztül támogatja, amellyel rendszerszerűen fejleszti az egészségügyi rendszert, hogy vonzóbbá tegye a beavatkozásokat az érdeklődők számára.[11]

  1. ↑ Holland, Oscar (2021. május 30.). "„From Ancient Egypt to Beverly Hills: A Brief History of Plastic Surgery."". Hozzáférés: 2024. április 24.
  2. ↑ Łuniewska, Aleksandra (2023. április 22.). "„Top 10 countries for plastic surgery."". Hozzáférés: 2024. április 24.
  3. ↑ "Pszichológia és döntés a mellplasztika előtt". Pasarét Klinika. Hozzáférés: 2026. január 24.
  4. ↑ Davis, Chelsea (2018. október 8.). "„Stanford scholar traces the roots of South Korea's cosmetic surgery surge."". Hozzáférés: 2024. április 24.
  5. ↑ Holliday, Ruth (2012). "Gender, Globalization and Aesthetic Surgery in South Korea". Body & Society. 18 (2): 58–81. doi:10.1177/1357034X12440828. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  6. ↑ Yi, Erin (2022. január 23.). "„Just wait until you're 18. Then I'll fly you to Korea and we'll get your eyelids done."". Hozzáférés: 2024. április 24.
  7. ↑ Marx, Patricia (2015. március 16.). "„The World Capital of Plastic Surgery."". Hozzáférés: 2024. április 24.
  8. ↑ "„South Korea Plastic Surgery Market Report and Forecast 2022–2027"". 2023. február 10. Hozzáférés: 2024. április 25.
  9. ↑ Stevenson, Alexandra (2014. december 24.). "„Plastic Surgery Tourism Brings Chinese to South Korea."". Hozzáférés: 2024. április 25.
  10. ↑ Kim, Hyŏngsup (2023). "South Korea's Medical Tourism Competitiveness and Future Strategy: Focused on Cancer Treatment: A Review". Iranian Journal of Public Health. 51 (12): 2484–2495. doi:10.18502/ijph.v52i12.14310. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  11. ↑ Sŏ, Byungro (2018). "Policies to Promote Tourism in Korea: A Narrative Review". Iranian Journal of Public Health. 47 (8): 1077–1083. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)