Plasmodium falciparum
 |
|---|
 |
| Rendszertani besorolás |
|
|
| Hivatkozások |
 A Wikifajok tartalmaz Plasmodium falciparum témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Plasmodium falciparum témájú kategóriát.
|
A Plasmodium falciparum egy egysejtű protozoa az emberekben, valamin a Plasmodium génusz legveszélyesebb faja, amely maláriát okoz az emberekben. A parazita egy nőstény Anopheles szúnyog csípésével terjed, és a betegség legveszélyesebb formáját, a falciparum maláriát okozza, ezért az emberek legveszélyesebb parazitájának tekintik. A maláriával összefüggő halálesetek szinte mindegyikét a P. falciparum okozza, és az ilyen esetek 95%-a Afrikában fordul elő. A szubszaharai Afrikában az esetek közel 100%-át a P. falciparum okozta, míg a legtöbb más régióban, ahol a malária endémiás, más, kevésbé virulens fajok dominálnak. 2022-ben világszerte mintegy 249 millió maláriás esetet regisztráltak, amelyek becslések szerint 608 000 halálesetet okoztak, akiknek 80 százaléka 5 éves vagy fiatalabb volt.
Jellemzői
[szerkesztés]A P. falciparum a vörösvértestekben fejlődik, ahol leggyakrabban a fiatal trofozoita, vagyis gyűrűs forma látható: ez vékony, gyűrű alakú, benne sejtmaggal, és gyakran több is előfordul egyetlen eritrocitában. Az érettebb trofozoiták és schizonták ritkán jelennek meg a perifériás vérben, mert a fertőzött sejtek a kapillárisok falához tapadnak, de ha mégis láthatók, többmagvú schizonták és hemozoin pigment jellemzi őket. A gametociták jellegzetesen hosszúkás, banán alakú sejtek – ez a faj egyik legfontosabb diagnosztikus jele. A nőstény (makrogametocita) sötétebb, a hím (mikrogametocita) világosabb, és ezek az alakok néhány nappal a fertőzés után jelennek meg, majd a szúnyog veszi fel őket.
Elterjedése
[szerkesztés]A malária világszerte több mint 90 országban endémiás, és a népesség mintegy 40%-át érinti. Az esetek túlnyomó része a szubszaharai Afrikában fordul elő: 2018-ban a globális maláriateher 85%-át tizenkilenc afrikai ország és India adta, 2020-ban pedig a WHO afrikai régiójában jelentették a maláriás esetek 95–96%-át. A legsúlyosabb megbetegedést okozó faj a Plasmodium falciparum, amely az afrikai régióban az esetek 99,7%-áért felelős, de Délkelet-Ázsiában, a Mediterráneum keleti térségében és a Csendes-óceán nyugati részén is elterjedt. A terjedést kedvezően befolyásolják a magas páratartalom (≈90%), a 16–36 °C közötti hőmérséklet, valamint a sekély, időszakos tenyészőhelyek. A maláriaveszély nagyobb vidéki, mint városi környezetben, bár az utóbbi években a városi terjedés egyre jelentősebb, részben az Anopheles stephensi városi terjeszkedése miatt. Az urbanizáció, a jobb lakhatás és az állattartás változásai csökkentik a fertőzés kockázatát.
Életciklusa
[szerkesztés]A maláriafertőzés akkor kezdődik, amikor a szúnyog sporozoitákat juttat az emberbe, amelyek a májsejtekben szaporodnak, majd merozoitákként a vérbe kerülve megfertőzik a vörösvértesteket. Itt zajlik az ivartalan ciklus: a merozoitákból gyűrűs formák, majd schizontok lesznek, a sejtek szétesése pedig lázrohamokat okoz. A paraziták egy része nem ivartalanul folytatja, hanem gametocitává alakul. A gametociták fejlődése öt stádiumban történik, melyek közül csak az érett, V. stádiumú, félhold alakú gametociták jelennek meg a vérben és képesek a szúnyog fertilizációjára. A szúnyogban a gametociták ivarsejtekké alakulnak, megtermékenyülnek, oocisztát hoznak létre, majd sporozoiták képződnek, amelyek a nyálmirigyekbe jutva újra fertőzővé teszik a rovarokat. A gametocitaképződést számos tényező befolyásolja (magas parazitaszám, stressz, gazdasejtek, szérumfaktorok, gyógyszerek), amelyek célja a parazita túlélésének és továbbadásának növelése.
Tünetei
[szerkesztés]A malária lappangási ideje eltérő, itt nincsenek tünetek, mert a parazita a májban szaporodik. Amikor a kórokozó a vérbe jut, a következő tünetek jelentkeznek: fejfájás, fáradtság, izomfájdalom, hidegrázás, hőemelkedés, hányinger és izzadás, és ezek könnyen összetéveszthetők más fertőzésekkel. A betegségre jellemzőek a ciklikus lázrohamok, amelyek a fertőzött vörösvértestek szétesésével függnek össze: először erős hidegrázás, majd magas láz, végül bőséges izzadás jelentkezik. A ciklus mindegyik Plasmodium faj esetében változik. A súlyos malária, főleg a P. falciparum miatt, életveszélyes szövődményeket okozhat: agyi érintettséget (zavartság, görcs, kóma), veseelégtelenséget, légzési nehézséget, sárgaságot, sokkot, súlyos vérszegénységet és alacsony vércukorszintet. Ennek hátterében a fertőzött vörösvértestek érfalhoz tapadása és keringészavar áll.
Kezelése
[szerkesztés]A malária kezelésének alapja, hogy a beteg milyen Plasmodium-fajjal fertőződött, mennyire súlyos a betegség, és hogy a fertőzés gyógyszerrezisztens területről származik-e. A szövődménymentes maláriát legtöbbször artemizinin-alapú kombinált terápiával (ACT) kezelik, amely ma a P. falciparum fertőzés első választása. A nem falciparum fajok is kezelhetők ACT-vel vagy chloroquinnal, ha a törzs érzékeny rá. A súlyos malária sürgős kórházi ellátást igényel, ahol az intravénás artesunate a legfontosabb és leghatékonyabb kezelés. Ha ez nem elérhető, intravénás kinin adható. A kezelés mellett intenzív támogatásra is szükség van: folyadékterápia, a vércukorszint és a légzés folyamatos ellenőrzése, valamint szükség esetén vérátömlesztés. Amint a beteg állapota engedi, szájon át adható ACT-re térnek át.
Források
[szerkesztés]- Stephen M Rich, Fabian H Leendertz, Guang Xu, Matthew LeBreton, Cyrille F Djoko, Makoah N Aminake, Eric E Takang, Joseph L D Diffo, Brian L Pike, Benjamin M Rosenthal, Pierre Formenty, Christophe Boesch, Francisco J Ayala, Nathan D Wolfe (2009), The origin of malignant malaria
- World Health Organization (2022), World malaria report
- World Health Organization (2021), World malaria report
- E.A.Ashley, N.J White (2014), The duration of Plasmodium falciparum infections
- T.Bousema, C.Drakeley (2011), Epidemiology and Infectivity of Plsamodium falciparum and Plasmodium vivax Gametocytes in Relation to Malaria Control and Elimination
- L.Zekar, T.Sharman (2023), Plasmodium falciparum Malaria
- A.A.Escalante, A.S.Cepada, M.A.Pacheco (2022), Why Plasmodium vivax and Plasmodium falciparum are so different? A tale of two caldes and their species diversities
- R.W.Snow (2015), Global malaria eradication and the importance of Plasmodium falciparum epidemiology in Africa