Placanica
Megjelenés
Ellenőrzött
| Placanica | |||
| Placanica látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Calabria | ||
| Megye | Reggio Calabria (RC) | ||
| Frazionék | Pietra, Titi, Tuffarelli, Valenti, Giardino, Cucuzzi, Sambrasi, San Nicola, Agliastreto, Survia, Colavono, Santa Domenica. | ||
| Védőszent | Emygdius | ||
| Irányítószám | 89040 | ||
| Körzethívószám | 0964 | ||
| Forgalmi rendszám | RC | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1011 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 51,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 240 m | ||
| Terület | 29 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Reggio Calabria térképén | |||
![]() | |||
| Placanica weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Placanica témájú médiaállományokat. | |||
Placanica község (comune) Calabria régiójában, Reggio Calabria megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A megye északkeleti részén fekszik. A település a Precariti és Fiorello folyók közötti dombvidéken épült fel. Határai: Caulonia, Pazzano és Stignano.
Története
[szerkesztés]Első írásos említése a 12. századból származik. Korabeli épületeinek nagy része az 1783-as calabriai földrengésben elpusztult. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.
Népessége
[szerkesztés]A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói
[szerkesztés]- az 1283-ban épült Castello (vár)
- a Santa Caterina-templom
- a San Basilio Magno-templom
- a városfalak maradványai valamint a kapu
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Rotter, Ekkehart. Kalabrien, Basilikata. Dumont Reiseverlag, Ostfildern (2009). ISBN 978-3770155415
- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
További információk
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Placanica témájú kategóriát.


