Pjevalovac
| Pjevalovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Derventa |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 53 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 65 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 9,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 93 m |
| Terület | 6,89 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 02′ 03″, k. h. 17° 50′ 42″45.034167°N 17.845000°EKoordináták: é. sz. 45° 02′ 03″, k. h. 17° 50′ 42″45.034167°N 17.845000°E | |
 | |
Pjevalovac (szerbül: Пјеваловац), település Bosznia-Hercegovinában, Derventa községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 39, közúton 52 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 13 km-re északnyugatra, a Száva jobb partján és a tőle délre fekvő dombvidéken, 125-214 méteres magasságban található.[3] A település a Derventa—Kobaš út mentén húzódik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 108 | 55 |
| Bosnyák | 1 | 1 |
| Horvát | 208 | 9 |
| Jugoszláv | 19 | 0 |
| Egyéb | 2 | 0 |
| Összesen | 338 | 65 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó településnek 22 háztartása, 72 ortodox és 39 római katolikus lakosa volt.[5] 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó településen 46 háztartást, 66 ortodox, 191 római katolikus és 1 evangélikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventai járáshoz tartozó településnek 276 lakosa volt, közülük 51 ortodox szerb, 215 római katolikus és 10 görög katolikus volt.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború során a falu horvát lakosságát elűzték, templomukat lerombolták.[8] A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20133
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20133
- ↑ https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/dr_5/drv_5.html Topografska karta Derventa 425-2-1
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Derventa (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. július 9.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 40. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 182. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 144. o.
- ↑ Ratni zločini srpskih snaga nad hrvatima i muslimana u Bosanjskoj Posavina. hercegbosna.org. (Hozzáférés: 2025. július 16.)
További információk
[szerkesztés]
