Pismány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Pismány Szentendre része, amely egykor üdülőövezet volt. A várostól északkeletre helyezkedik el. A hasonló nevet viselő hegy csúcsa a házak közelében található.

A Pisman-szó talán perzsa eredetű, jelentése "megbánó".

Története[szerkesztés]

Az eredeti helynevek arra utalnak, hogy a középkorban a Pilisben vadászó királyok megpihentek erre. A török korban a környék megszállt terület volt, majd 1690 után a törökök elől menekülő szerbek települtek be, akik szőlővel ültették be a hegyeket. Ők készítették a híres rácürmöst is.

Az 1920-as években még szinte lakatlan volt, csak néhány gazdasági épület, illetve nyaraló állt itt. Később egyre több fővárosi lakos épített itt házat (Bergmann-, Balázs-, Hertl-, Paulay-, Petter-, stb. villa).

Az 1930-as évek végén fiatal festők jelentek meg itt, többek közt Szántó Piroska, aki Bálám szamara című könyvében örökítette meg emlékeit.

Az 1960-as évek elejétől egyre több üdülő épült. Az 1970-es évekre mezőgazdasági területté vált. Ezt követően indult meg a terület beépülése.

Az 1980-as évek végén hivatalosan Szentendre városrésze lett.

Forrás[szerkesztés]

http://tesz2000.hu/cikk/t/pismanyrol.htm