Piros sötétkosbor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Piros sötétkosbor
Magyarországon védett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Kosborfélék (Orchidaceae)
Alcsalád: Kosborformák (Orchidoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Orchideae
Alnemzetség-
csoport
:
Orchidinae
Nemzetség: Nigritella
Faj: N. rubra
Tudományos név
Nigritella rubra
K.Richt. 1890
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Piros sötétkosbor témájú médiaállományokat.

A piros sötétkosbor (Nigritella rubra) a kosborfélék családjába tartozó orchideae növény nemzetség tagja. Erdélyben a Keleti és a Nyugati-Kárpátok mészköves hegységeiben alhavasi és havasi kaszálók, ritka védett növénye. A gyimesi csángók Szent Péter virágának nevezik.

Rendszertani helyzete[szerkesztés]

A Nigritella nemzetség kialakulása a jégkorszakba nyúlik vissza, harmadidőszaki maradványfajok, melyek reliktumendemizmusoknak számítanak. Ez azt jelenti, hogy a fajok a jégtakaró visszahúzódása után találkoztak a mai diploid fajok őseivel és létrehoztak új, tetraploid fajokat, így a piros sötétkosbort is. Korábban két fajt tartott számon a természettudomány, a fekete (Nigritella nigra) és a piros (Nigritella rubra) sötétkosborokat. A fajok molekuláris vizsgálatai alapján azonban megállapították, hogy az orchideák tulajdonképpen egy poliploid összest alkotnak, melyhez öt diploid (2n = 40 kromoszómás), egy triploid (120 kromoszómás), hét tetraploid (160 kromoszómás) és egy pentaploid (200 kromoszómás) faj és alfaj tartozik. Mindezek Európa magashegységeinek növényei. Az erdélyi havasokban 3 faj található: a diploid, piros-rózsaszínű kárpáti sötétkosbor (Nigritella carpatica) a Máramarosi-havasokban, a tetraploid, bíborszínű Nigritella rubra a Keleti és Nyugati-Kárpátok mészköves hegységeiben, illetve az ugyancsak tetraploid, sötétszínű Nigritella nigra a Déli-Kárpátokban.[1]

Leírása[szerkesztés]

A fekete sötétkosborhoz hasonlít, de attól magassága (3-5 centiméterrel kisebb) és virágának színezete különbözteti meg. Poliploid faj, ezért csak ritkán hoz létre életképes magvakat. Rovarok végzik a beporzását és nagyszámú kisméretű magjai a szél segítségével kerülnek a termőhelyükre. Évelő növény gumói 2-3 osztatúak és hosszúkásak. Felálló 10–25 cm magasra növő lágy szára van. Levelei szálasak, csatornásak, kissé húsosak és csupaszok. Virágzata gömbös, majd gömbös-kúpos alakú. A virágai bíborpiros színűek, vonzóak, kellemes vaníliaillatot árasztanak. Július-augusztus hónapokban nyílik.[1][2]

Előfordulása[szerkesztés]

A Keleti-Alpok és a Kárpátok mészkő alapkőzetű hegyvonulatainak sziklás helyeit kedveli. A havasi és az alhavasi övezetek rétjein, kaszálóin található meg, 1500–2600 m tengerszint feletti magasságban. Hivatalosan jelzett előfordulási helyei Erdélyben a Likaskő, a Nagyhagymás, az Öcsém vonulatai, Csíkszentdomokos, a Gyilkos-tó környéke, a Tölgyes, az Aranyos völgye, a Gyalui-havasok és a Csíki-havasok.[3][4][5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Csergő Annamária: A gyímesiek Szent Péter - virága Nigritella rubra (Wettst.) K.Richter. Erdélyi Nimród, 2005 [2009. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 28.)
  2. Flóra. Pro Natura 86. (Hozzáférés: 2010. augusztus 28.)[halott link]
  3. Az Aranyos völgye és környéke. Kövendi Unitárius Egyház. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 28.)
  4. Palczer János: A Gyalui-havasok. Erdélyi Gyopár. (Hozzáférés: 2010. augusztus 28.)[halott link]
  5. Erőss Vilmos: Mesélő képeslapok - Piros sötétkosbor, a Csíki-havasok orchideája. székelyhon.ro, 2008. augusztus 6. (Hozzáférés: 2010. augusztus 28.)[halott link]

További információk[szerkesztés]

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

A piros sötétkosbor leírásával foglalkozó internetes források[szerkesztés]