Pirosörvös magtörő
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A hím
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Rhodothraupis celaeno (Deppe, 1830) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pirosörvös magtörő témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pirosörvös magtörő témájú kategóriát. |
A pirosörvös magtörő (Rhodothraupis celaeno) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a kardinálispintyfélék (Cardinalidae) családjába tartozó Rhodothraupis nem egyetlen faja.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Wilhelm Deppe német természettudós írta le 1830-ban, a Tanagra nembe Tanagra Celaeno néven.[3]
Előfordulása[szerkesztés]
Mexikó északkeleti részén fészkel, eljut az Amerikai Egyesült Államok déli részére is. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, síkvidéki esőerdők és cserjések, valamint másodlagos erdők. Vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 22 centiméter.[5]
 |
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma 20000-49999 példány közötti és ugyan csökken, de még nem éri a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
