Pirosállú pálmalóri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pirosállú pálmalóri
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae)
Alcsalád: Lóriformák (Loriinae)
Nemzetség: Lórirokonúak (Loriini)
Nem: Vini
Faj: V. rubrigularis
Tudományos név
Vini rubrigularis
(Sclater, 1881)
Szinonimák

Charmosyna rubrigularis

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pirosállú pálmalóri témájú rendszertani információt.

A pirosállú pálmalóri (Vini rubrigularis), korábban vörösállú lóri, a madarak osztályába a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába, azon belül a lóriformák (Loriinae) alcsaládjába tartozó faj.

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Philip Lutley Sclater angol ügyvéd és zoológus írta le 1881-ben, a Trichoglossus nembe Trichoglossus rubrigularis néven.[1] Egyes szervezetek a Charmosyna nembe sorolják Charmosyna rubrigularis néven.[2][3] A 2020-ban lezajlott filogenetikai vizsgálatok eredményeképp sorolták át a Vini nembe.[4][5][6]

Előfordulása[szerkesztés]

Pápua Új-Guineához tartozó, Bismarck-szigetek területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[7]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 17 centiméter, testtömege 31-40 gramm.[8]

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe elég nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Avibase. (Hozzáférés: 2022. június 24.)
  2. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. június 26.)
  3. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. június 26.)
  4. (2020. április 9.) „Uneven missing data skew phylogenomic relationships within the lories and lorikeets”. Genome Biology and Evolution 12 (7), 1131-1147. o. DOI:10.1093/gbe/evaa113.  
  5. L. Joseph, J. Merwin, B.T. Smith (2020). „Improved systematics of lorikeets reflects their evolutionary history and frames conservation priorities”. Emu - Austral Ornithology 120 (3), 201-215. o. DOI:10.1080/01584197.2020.1779596.  
  6. Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.  
  7. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. június 26.)
  8. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. június 26.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]