Pirini Macedónia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Története[szerkesztés]

Macedónia 1913-as felosztásakor Bulgária a 6,8 ezer km²-nyi (a terület 10,2%) Pirini Macedóniát kapja (97. térkép). A felosztást (eltekintve a Neuilly-ben az SHS-nek juttatott 0,9 ezer km² területű és 1921-ben 32,4 ezer lakosú Strumicai kiszögelléstől) 1919-ben, majd az 1947-es párizsi békében megerősítik.

Az I. világháború után a 156,5 ezer lakosú területen (Petric kerület) a Belső Macedón Forradalmi Szervezet/VMRO gyakorlatilag kezében tartja a közigazgatást. Az 1923 áprilisi választáson (190a. térkép) ez az egyetlen körzet, ahol az ellenzéki Alkotmányos Blokk győz, nem utolsósorban azért, mert az 1923 márciusi nisi bolgár-szerb egyezmény a határterület pacifikálásáról kihúzza lába alól a talajt. Georgiev tábornok 1934 májusi puccsa után a VMRO-t feloszlatják, Pirini Macedóniát felosztják a Plovdivi (Nevrokop, Razlog) és a Szófiai (G. Dzumaja, Petric, Sv. Vrac) tartomány között.

A II. világháború után Jugoszlávia - a Kommunista Internacionálé határozatát maga mögött tudva a macedoszlávok jogáról nemzetállam alapítására - létrehozza a Macedón Köztársaságot, s a (macedón származású Georgi Dimitrov bolgár kommunista vezető által is szorgalmazott) Balkán-föderáció keretében tervezi Pirini Macedónia csatolását hozzá (271. térkép). A tervet az 1948-ban a föderáció szovjet vétója és a jugoszláv-szovjet szakítás teszi ad acta. Ettől kezdve Jugoszlávia elismeri a macedón nemzetet, Bulgária viszont az 1958-as második szovjet-jugoszláv szakítástól a macedónokat ismét bolgároknak tekinti.

Kiélezi a macedón kérdést az 1958-ban alakuló (s csak Alekszij orosz pátriárka által elismert) ortodox macedón autokefál egyház. Nagy-Macedónia terve 1990-ben kerül ismét elő, amikor a novemberi macedóniai parlamenti választáson a VMRO győz.

Macedónok Pirini Macedóniában, 1956[szerkesztés]

Az 1956-os bolgár népszámlálás szerint az országban 187,8 ezer (2,5%) macedón él, lényegében az ekkor 6,5 ezer km2 területű és 281,0 ezer lakosú Pirini Macedóniában (178,9 ezer), ahol a lakosság 63,6%-át teszi ki. A háború utáni első népszámlálás (1946) alkalmával nem közölnek erre vonatkozó adatot, jugoszláv forrás szerint a macedónok száma ekkor 252,9 ezer (azaz lényegében az egész lakosság).

Pirini Macedónia öt kerületéből a macedónok többségben vannak Sandanskiban (89,5%; bolgár 7,5%), Petricben (82,7%; bolgár 15,2%), Blagoevgradban (52,2%; bolgár 45,1%) és Razlogban (49,1%; bolgár 49,0%), míg 45,8%-os kisebbséget alkotnak G. Delcevben (bolgár 49,5%). A városok közül Blagoevgrad lakosságának 31,5%-a (bolgár 64,2%), G. Delcev 58,5%-a, Petric 69,0%-a, Sandanski 76,0%-a, Melnik 90,1%-a, Razlog 71,2%-a, Bansko 85,5%-a macedón.

A jugoszláviai (macedóniai) Strumica kerületben (1981) a 87,4 ezer lakos 92,1%-a macedón (6,3% török).