Pintér Béla (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pintér Béla (színész) szócikkből átirányítva)
Pintér Béla
Született1970. szeptember 21. (53 éves)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
ÉlettársaEnyedi Éva
Foglalkozása
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1990 – napjainkig
Tevékenységszínész
Díjai
Jászai Mari-díj (2003)
a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2007)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pintér Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Pintér Béla
Nem található szabad kép.(?)
Pintér Béla
Ez a szócikk a színészről, rendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Pintér Béla (egyértelműsítő lap).

Pintér Béla (Budapest, 1970. szeptember 21. ) Jászai Mari-díjas magyar színész, zenész, drámaíró és rendező. A magyar alternatív színházi élet meghatározó szereplője. A Színház- és Filmművészeti Egyetemre nem járt, a színjátszás alapjait az Arvisura Színházban, majd autodidakta módon sajátította el.[3] Számos alternatív formációban játszott, klasszikus kabarétól kezdve Goda Gábor Táncszínházáig.[4] 24 év alatt 29 darabot írt és rendezett – ebből 27-et saját társulatával mutatott be, kettőt pedig a Katona József Színház meghívására készített. [5] A Pintér Béla és Társulata alapítója és vezetője.

Ifjúsága[szerkesztés]

Budapesten született 1970. szeptember 21-én. Katolikus családban nőtt fel, családja a Fülöpszállás, Fülöpháza és Kerekegyháza környéki tanyavidékről származik. Nagyapja, aki részt vett a második világháborúban és a Don-kanyarnál fogságba esett, citerázott, a hangszeren Pintér Béla is megtanult játszani.[6] Gyerekkorában sok időt töltött nagyszülei tanyáján, a darabjaiban visszatérőn megjelenő nagy falusi eseményeket, összejöveteleket az ott tapasztaltak ihlették. Elmondása szerint ezekhez az időkhöz csak jó emlékei fűződnek, ami munkáját tekintve azért érdekes, mert darabjaiban a falusi élet eseményei konfliktusforrásként jelennek meg.[6]

Apja tűzoltó volt Budapesten, és mivel sokat ivott, kapcsolata fiával feszült volt. Két évig úgy éltek egy fedél alatt, hogy nem szóltak egymáshoz.[6][7] Pintér Béla egy összeveszés után tizenhat éves korában pár napra még otthonról is elköltözött.[4]

Gimnáziumba nem mehetett, mert az általános iskolában nem mentek jól neki a reál tárgyak.[7][8] Központifűtés-szerelőnek jelentkezett egy barátjával, de gerincferdülése miatt nem vették fel, végül bőrdíszművesnek tanult az újpesti Simon Ferenc Bőripari Szakközépiskolában.[6][7]

Pintér Bélának korábban alkoholproblémái voltak, ezekről több interjúban is nyíltan beszélt, és ezzel a problémával foglalkozik az Öl, butít című drámája is.[3][6][7] Korábbi élettársa Enyedi Éva,[9] a társulat tagja; egy lányuk van, Lujza. Hobbija az országúti kerékpározás,[3] az úszás és a futás.[6]

Pályafutása[szerkesztés]

Schilling Árpáddal (jobbra) a Színházcsinálók című beszélgetés sorozatban

Fiatal korában ismerkedett meg a népzenével, elsősorban a tanyavilágban élő nagyszüleinek és rokonságának köszönhetően. Sokat járt táncházba és képzett néptáncos vált belőle. A népzene és a néptánc számos darabjában kap fontos szerepet.[3] Tizenhat éves korában lett az akkor Tanulmány,[4] később Arvisura Színház tagja, ahol színészként és rendezőként 1998-ig tevékenykedett. Ezután alapította meg saját társulatát Pintér Béla és Társulata (PBEST) néven.[10] A társulat első fellépése 1998. december 19-én volt.[3]

Eleinte kollektív improvizációval kísérletezett, de a Kórház-Bakonyban első próbája után úgy döntött, megírja a szövegkönyvet, innen datálja írói pályafutását.[3] Munkamódszeréről azt mondta, hogy mindig a következő előadás jár a fejében, a szerepeket a színészeire írja.[3] Színházcsinálóként elsősorban saját társulata számára ír darabokat.[11] 2008-ban azt mondta, hogy legkevésbé sikerült darabjának az Öl, butít címűt tartja. Színházát inkább megfigyelőnek, mintsem tanítónak tekinti. Egy televíziós interjúban azt mondta, meggyőződése, hogy jó előadásokat hoz létre, de nem tartja magát jó társulatvezetőnek, mert nem kezeli jól a feszültségeket.[3] Nem tart társulati üléseket, nehezen szánja rá magát arra, hogy személyesen mondja el, ha valakivel olyan problémája van, amely számára lehetetlenné teszi a munkát.[3][7] Magát nehéz, belső törvényeihez, elképzeléseihez ragaszkodó embernek tartja, a munkafolyamatban durva tud lenni.[7]

Sok munkájában vannak önéletrajzi motívumok. Problematikus viszonyából a szüleivel A sütemények királynője című előadás dolgozza fel a legtöbb motívumot.[4][7]

Művei provokatívan mutatják be a magyar valóságot, közéletet. Színházi rendezései a szappanopera, a bohózat és a tragédia keverékéből álló folklór mesének hatnak, amelyekben rendre megjelennek a magyar történelem motívumai, gyakran népzenével és tánccal kísérve. Rendezéseinek zenevilága nagyon változatos, keveredik benne a magyar népzene, a barokk opera, de ABBA–dalok mellé akár citerát is megszólaltat. Egyik legnagyobb sikerét a Titkaink című darabbal aratta, amely az ügynökkérdéssel foglalkozik.[8][12] Társulata az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban, Oroszországban és Ausztriában is fellépett.[7] Az alkotás folyamatáról elmondta, hogy keresi az olyan drámai képeket, amelyekre az egész előadást építeni lehet.[4] Pintér Bélának 2013-ban megjelent első drámakötete,[5] amely 2014-ben Artisjus Irodalmi Nagydíjat kapott.[13]

A budapesti Katona József Színház 2016-ban mutatta be első kőszínházi rendezését. A Puccini műveinek felhasználásával készült mű címe: A bajnok.

Színházi munkáiból[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: Szereplő:30, író: 31, rendező: 22.[14]

  • Chinvat (színész, rendező: Goda Gábor)
  • Emberforduló – 368 nap (színész, rendező: Bereczky Péter)
  • Káin kalapja (színész, rendező: Goda Gábor)
  • A két pakulár (rendező)
  • Noé trilógia (színész, rendező: Goda Gábor)
  • Paraszt Dekameron (koreográfus, rendező: Mucsi János)
  • Piroska (színész: Béluska, rendező: Regős János (Utolsó Vonal))
  • Don Quijote kalandjai (színész: Baccaleaureus, rendező: Regős János (Utolsó Vonal))
  • Hófehérke (színész: Hófehérke, rendező: Dióssi Gábor (Hattyú Gárda))
  • Picaro M.P.M
    • Népi rablét (színész: Vőlegény, rendező) (1998)
    • Kórház-Bakony (színész: Látogató, rendező) (1999)
    • Sehova kapuja (színész: Gyuri, rendező) (2000)
    • Öl, butít (színész: több szerep, rendező) (2001)
  • Katona József Színház
    • A bajnok (rendező) (2016)
    • Ascher Tamás Háromszéken (rendező, színész) (2017)
  • Saját társulatában
    • Parasztopera (színész: A vőlegény, rendező) (2002)
    • Gyévuska (színész: Von Ziege, rendező) (2003)
    • A sütemények királynője (színész: Pista, rendező) (2004)
    • Anyám orra (színész, rendező) (2005)
    • Korcsula (színész: Mackó, rendező) (2006)
    • Árva csillag (színész: Max (a Kék herceg), rendező) (2007)
    • Az Őrült, az Orvos, a Tanítványok és az Ördög (színész, rendező) (2007)
    • A Démon gyermekei (színész, rendező) (2008)
    • A soha vissza nem térő (színész, rendező) (2009)
    • Párhuzamos óra (színész, rendező) (2009)
    • Tündöklő középszer (színész, rendező) (2010)
    • Szutyok (színész, rendező) (2010)
    • Kaisers TV, Ungarn (színész, rendező) (2011)
    • A 42. hét (színész, rendező) (2012)
    • Titkaink (színész, rendező) (2013)
    • Bárkibármikor (színész, rendező) (2014)
    • Fácántánc (színész, rendező) (2015)
    • Szívszakadtig (színész, rendező) (2017)
    • Jubileumi beszélgetés (színész, rendező) (2018)[15]
    • Anyaszemefénye (2019)
    • Vérvörös Törtfehér Méregzöld (színész, rendező) (2020)
    • Marshal Fifty-Six (rendező) (2021)
    • Az imádkozó (rendező) (2022)
    • Réka és az oltatlanok (rendező) (2023)

Filmszerepei[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

  • Pintér Béla: Drámák; Saxum, Budapest, 2013
  • Pintér Béla: Újabb drámák; Saxum, Budapest, 2018

Kitüntetései, díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  3. ↑ a b c d e f g h i Záróra: Pintér Béla. (Hozzáférés: 2016. március 27.)
  4. ↑ a b c d e Gócza Anita. „A kiindulópont egy fájdalmas pillanat – interjú Pintér Bélával”, prae.hu, 2012. március 8. (Hozzáférés: 2016. március 18.) 
  5. ↑ a b „Pintér Béla és Társulata / Társulat”, youtube.com (Hozzáférés: 2016. március 18.) 
  6. ↑ a b c d e f „Pintér Béla / Abszolút”, youtube.com (Hozzáférés: 2016. március 18.) 
  7. ↑ a b c d e f g h „Fábry Sándor és Pintér Béla / Propaganda”, youtube.com (Hozzáférés: 2016. március 18.) 
  8. ↑ a b Kling József és Scheer Katalin: Hálás lehetek a hatalomnak – interjú Pintér Bélával. origo.hu, 2014. június 1. (Hozzáférés: 2016. március 18.)
  9. ↑ „Tizenöt éves a Pintér Béla Társulat / ATV”, youtube.com (Hozzáférés: 2016. március 18.) 
  10. ↑ „A Szkéné Szinház története”, szkene.hu (Hozzáférés: 2016. március 18.) 
  11. ↑ Keszthelyi Kinga. „Egy alternatív társulat titka (Színház) Pintér Béla és Társulata - az egyik legsikeresebb színházi csapat”, szkene.hu, 2003. április 15. (Hozzáférés: 2016. március 18.) 
  12. ↑ Christian-Zsolt Varga. „Nichts ändert sich...”, pesterlloyd.net, 2014. április 3. (Hozzáférés: 2016. március 18.) (német nyelvű) 
  13. ↑ a b „Pintér Béla rendező, színész, író”, 7ora7.hu (Hozzáférés: 2016. március 18.) 
  14. ↑ 2016. április 27-i lekérdezés
  15. ↑ Balogh Gyula: „Én képviselem a bennünk élő Orbánizmust”
  16. ↑ 'PÁRHUZAMOS KULTÚRÁÉRT' 2016 díjazottjai. MEDIAWAVE Alapítvány. [2016. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 17.)
  17. ↑ Szakmai díjakat osztott ki a MASZK. szinhaz.hu, 2016. március 30. (Hozzáférés: 2016. március 31.)
  18. ↑ https://telex.hu/belfold/2021/11/17/keleti-agnes-es-bodrogi-gyula-is-budapest-diszpolgara-lett
  19. ↑ Noémi, Sümegi: Pintér Béla nyerte a Kortárs Magyar Dráma Díjat (magyar nyelven). index.hu, 2024. február 29. (Hozzáférés: 2024. február 29.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pintér_Béla_(színművész)&oldid=26930629”