Pinakolil-alkohol
| pinakolil-alkohol[1] | |||
 |
|||
| IUPAC-név | 3,3-dimetil-2-butanol | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 20281-91-8 | ||
| PubChem | 10045 | ||
| ChemSpider | 9650 | ||
|
|||
| StdInChIKey | DFOXKPDFWGNLJU-UHFFFAOYSA-N | ||
| ChEMBL | 457417 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C6H14O | ||
| Moláris tömeg | 102,174 g/mol | ||
| Sűrűség | 0,8122 g/cm³ | ||
| Olvadáspont | 5,6 °C | ||
| Forráspont | 120,4 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 25 g/l | ||
| Oldhatóság | jól oldódik etanolban, dietil-éterben | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|||
A pinakolil-alkohol a 3,3-dimetil-2-butanol triviális neve. Szekunder alkohol, kémiai képlete C6H14O.
A pinakolil-alkohol rajta van a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény 2-es listáján, mint a szomán ideggáz prekurzora.
Lásd még[szerkesztés]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Lide, David R., Handbook of Chemistry and Physics (87 ed.), Boca Raton, FL: CRC Press, pp. 3-214, 8-106, ISBN 0-8493-0594-2
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- [1] IPCS INTOX Databank
