Ugrás a tartalomhoz

Pillangócsomó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pillangócsomó

A pillangócsomó egy csomótípus, amelyet arra használnak, hogy egy kötél középső részén rögzítsenek valamit. Mivel e csomó a kiindulópontjaként szolgáló hurokra épül, ezért nem szükséges, hogy a kötél bármelyik végét is használni kelljen megkötéséhez. Ez főleg akkor jelenthet különösebb előnyt, ha hosszú kötelekkel van dolgunk, mint például hegymászás esetén. A pillangócsomó kiváló középső kötélcsomó, amely elbírja a több irányból érkező terheléseket, valamint szimmetrikus alakja miatt könnyedén felismerhető.[1] Mászással kapcsolatban e csomót lehet alkalmazni oldalirányú mászások biztosítására, rögzítőpontok kialakításánál, illetve hosszabb lelógó kötélvégek rövidítésére, vagy sérült, elhasználódott kötélszakaszok lehatárolására is.[2]

Készítése

[szerkesztés]
Készítése
Alternatív elkészítése

Kezdésnek egy hurkot kell formálni a kötélből, úgy, hogy a balra kivezető szár a jobbra kivezető szár alatt, de a hurok kiindulópontjánál fent legyen, míg a jobbra kivezető szár a hurok végpontjánál alul fut át és a balra kivezető szár felett haladjon át. Ezután a hurkot ráfordítjuk a két kivezető szár közére. Ezt követően a felénk fordított hurkot átbújtatjuk a két kivezető szár és a hurok kezdőpontjai által közrefogott körön alulról, melyet ehhez meg kell emelnünk. Az átbújtatott hurok méretét a kellő mértékűre állítjuk be, majd rögzítjük a csomót.

Története

[szerkesztés]

A. A. Burger 1914-ben megjelent Rope and Its Uses (Kötelek és azok használata) című könyvében bukkant fel először leírása.[3] Burger szerint ezt a csomófajtát főleg vasúti pályaőrök, illetve telefonos kommunikáció kiépítésével foglalkozó dolgozók használták leggyakrabban. A csomó bármilyen irányból érkező erőhatásnak való ellenálló képessége azonban vitatott.[4]

A pillangócsomó hegymászással, illetve ezen túl is a lepkékkel való asszociálása 1928-ból ered C. E. I. Wright és J. E. Magowan nyomán, akik az Alpine Journal című újság újságírói voltak.[5] A szerzőpáros számos csomót sajátjának tulajdonított, annak ellenére, hogy ezek közül több már korábban is ismert volt máshonnan.[6]

Használata

[szerkesztés]

A pillangócsomót jellemzően karabinerek hevederjeként, hámjaként használják, valamint kötelek elhasználódott, megkopott részeinek elhatárolására is alkalmazzák, hogy általa el tudják kerülni ezen kötélszakaszok terhelés általi elszakadását és az ebből fakadó balesetek bekövetkeztét.[7][8] Amennyiben rosszul kötik meg, akkor az úgy nevezett hamis pillangó-csomót kapják, amely nem rögzít megfelelően, sőt a megcsúszásra hajlamos. Ugyanakkor bizonyos esetekben ezt használják ki arra, hogy hirtelen erőhatásokat csökkentsenek általa. Wright és Magowan ezt a fajta csomót nevezte "half-hitch noose"-nak.

Előnyei

[szerkesztés]
  • Stabil, biztonságos hurkot alkot, miután előzetesen megfelelő méretűre lett beállítva,
  • a csomó számára három irányból érkező terhelést tesz lehetővé,
  • viszonylag könnyen kioldható terhelés után is, kivéve, ha át van ázva a kötél,
  • a hurok mérete könnyedén megváltoztatható, szemben más, jóval bonyolultabb csomóval,
  • könnyen felismerhető,
  • egy kézzel, vagy kesztyűben is megköthető.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Butterfly loop című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  1. Smith, Bruce. On Rope; North American Vertical Rope Techniques, New Revised, Huntsville, Ala.: National Speleological Society, 49. o. (1996). ISBN 1-879961-05-9 
  2. Marbach, Georges. Alpine Caving Techniques; A Complete Guide to Safe and Efficient Caving, English edition translated and adapted by Melanie Alspaugh, Allschwil, Switzerland: Speleo Projects, Caving Publications International, 73. o. (2002). ISBN 3-908495-10-5 
  3. Day, Cyrus Lawrence (1986), The Art of Knotting and Splicing (4th ed.), Annapolis: Naval Institute Press, pp. 80–81
  4. Burger, A.A. (1914). „Rope and Its Uses”. Extension Bulletin 24, Ames XIII (8), 24–25. o, Kiadó: Iowa State College of Agricultural and Mechanic Arts. (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.) 
  5. Warner, Charles (1996), "A History of Life Support Knots", in Turner, J.C. & van de Griend, P., History and Science of Knots, vol. 11, K&E Series on Knots and Everything, Singapore: World Scientific Publishing, pp. 157–160, ISBN 981-02-2469-9
  6. (1928) „Knots for Climbers”. Alpine Journal, London (40), 120–140, 340–351. o, Kiadó: Alpine Club. 
  7. Knots for Mountaineering, Camping, Utility, Rescue, etc. Twentynine Palms, CA: Desert Trail [1953] (1955) 
  8. Budworth, Geoffrey (1999), The Ultimate Encyclopedia of Knots, London: Hermes House, p. 77