Pillangócsomó

A pillangócsomó egy csomótípus, amelyet arra használnak, hogy egy kötél középső részén rögzítsenek valamit. Mivel e csomó a kiindulópontjaként szolgáló hurokra épül, ezért nem szükséges, hogy a kötél bármelyik végét is használni kelljen megkötéséhez. Ez főleg akkor jelenthet különösebb előnyt, ha hosszú kötelekkel van dolgunk, mint például hegymászás esetén. A pillangócsomó kiváló középső kötélcsomó, amely elbírja a több irányból érkező terheléseket, valamint szimmetrikus alakja miatt könnyedén felismerhető.^[1] Mászással kapcsolatban e csomót lehet alkalmazni oldalirányú mászások biztosítására, rögzítőpontok kialakításánál, illetve hosszabb lelógó kötélvégek rövidítésére, vagy sérült, elhasználódott kötélszakaszok lehatárolására is.^[2]

Készítése

Kezdésnek egy hurkot kell formálni a kötélből, úgy, hogy a balra kivezető szár a jobbra kivezető szár alatt, de a hurok kiindulópontjánál fent legyen, míg a jobbra kivezető szár a hurok végpontjánál alul fut át és a balra kivezető szár felett haladjon át. Ezután a hurkot ráfordítjuk a két kivezető szár közére. Ezt követően a felénk fordított hurkot átbújtatjuk a két kivezető szár és a hurok kezdőpontjai által közrefogott körön alulról, melyet ehhez meg kell emelnünk. Az átbújtatott hurok méretét a kellő mértékűre állítjuk be, majd rögzítjük a csomót.

Története

A. A. Burger 1914-ben megjelent Rope and Its Uses (Kötelek és azok használata) című könyvében bukkant fel először leírása.^[3] Burger szerint ezt a csomófajtát főleg vasúti pályaőrök, illetve telefonos kommunikáció kiépítésével foglalkozó dolgozók használták leggyakrabban. A csomó bármilyen irányból érkező erőhatásnak való ellenálló képessége azonban vitatott.^[4]

A pillangócsomó hegymászással, illetve ezen túl is a lepkékkel való asszociálása 1928-ból ered C. E. I. Wright és J. E. Magowan nyomán, akik az Alpine Journal című újság újságírói voltak.^[5] A szerzőpáros számos csomót sajátjának tulajdonított, annak ellenére, hogy ezek közül több már korábban is ismert volt máshonnan.^[6]

Használata

A pillangócsomót jellemzően karabinerek hevederjeként, hámjaként használják, valamint kötelek elhasználódott, megkopott részeinek elhatárolására is alkalmazzák, hogy általa el tudják kerülni ezen kötélszakaszok terhelés általi elszakadását és az ebből fakadó balesetek bekövetkeztét.^[7]^[8] Amennyiben rosszul kötik meg, akkor az úgy nevezett hamis pillangó-csomót kapják, amely nem rögzít megfelelően, sőt a megcsúszásra hajlamos. Ugyanakkor bizonyos esetekben ezt használják ki arra, hogy hirtelen erőhatásokat csökkentsenek általa. Wright és Magowan ezt a fajta csomót „half-hitch noose”-nak nevezte.

Előnyei

Stabil, biztonságos hurkot alkot, miután előzetesen megfelelő méretűre lett beállítva,
a csomó számára három irányból érkező terhelést tesz lehetővé,
viszonylag könnyen kioldható terhelés után is, kivéve, ha át van ázva a kötél,
a hurok mérete könnyedén megváltoztatható, szemben más, jóval bonyolultabb csomóval,
könnyen felismerhető,
egy kézzel, vagy kesztyűben is megköthető.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Butterfly loop című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

↑ Smith, Bruce; Allen Padgett (1996). On Rope; North American Vertical Rope Techniques (New Revised ed.). Huntsville, Ala.: National Speleological Society. 49. o. ISBN 1-879961-05-9.
↑ Marbach, Georges; Bernard Tourte (2002). Alpine Caving Techniques; A Complete Guide to Safe and Efficient Caving. English edition translated and adapted by Melanie Alspaugh. Allschwil, Switzerland: Speleo Projects, Caving Publications International. 73. o. ISBN 3-908495-10-5.
↑ Day, Cyrus Lawrence (1986), The Art of Knotting and Splicing (4th ed.), Annapolis: Naval Institute Press, 80–81. o
↑ Burger, A.A. (1914). "Rope and Its Uses". Extension Bulletin 24. XIII (8). Ames: Iowa State College of Agricultural and Mechanic Arts: 24–25. Hozzáférés: 2010. szeptember 9.
↑ Warner, Charles (1996), "A History of Life Support Knots", in Turner, J.C.; van de Griend, P. (eds.), History and Science of Knots, K&E Series on Knots and Everything, vol. 11, Singapore: World Scientific Publishing, 157–160. o, ISBN 981-02-2469-9
↑ Wright, C.E.I.; Magowan, J.E. (1928). "Knots for Climbers". Alpine Journal (40). London: Alpine Club: 120–140, 340–351.
↑ Smith, Phil D. (1955) [1953]. Knots for Mountaineering, Camping, Utility, Rescue, etc. Twentynine Palms, CA: Desert Trail.
↑ Budworth, Geoffrey (1999), The Ultimate Encyclopedia of Knots, London: Hermes House, 77. o

[On_Rope,_p._49-1] Smith, Bruce; Allen Padgett (1996). On Rope; North American Vertical Rope Techniques (New Revised ed.). Huntsville, Ala.: National Speleological Society. 49. o. ISBN 1-879961-05-9.

[ACTp73-2] Marbach, Georges; Bernard Tourte (2002). Alpine Caving Techniques; A Complete Guide to Safe and Efficient Caving. English edition translated and adapted by Melanie Alspaugh. Allschwil, Switzerland: Speleo Projects, Caving Publications International. 73. o. ISBN 3-908495-10-5.

[aksday80-3] Day, Cyrus Lawrence (1986), The Art of Knotting and Splicing (4th ed.), Annapolis: Naval Institute Press, 80–81. o

[Burger1914-4] Burger, A.A. (1914). "Rope and Its Uses". Extension Bulletin 24. XIII (8). Ames: Iowa State College of Agricultural and Mechanic Arts: 24–25. Hozzáférés: 2010. szeptember 9.

[hsok-ch9-5] Warner, Charles (1996), "A History of Life Support Knots", in Turner, J.C.; van de Griend, P. (eds.), History and Science of Knots, K&E Series on Knots and Everything, vol. 11, Singapore: World Scientific Publishing, 157–160. o, ISBN 981-02-2469-9

[WandM_AJ-6] Wright, C.E.I.; Magowan, J.E. (1928). "Knots for Climbers". Alpine Journal (40). London: Alpine Club: 120–140, 340–351.

[pdsmith-7] Smith, Phil D. (1955) [1953]. Knots for Mountaineering, Camping, Utility, Rescue, etc. Twentynine Palms, CA: Desert Trail.

[budult-8] Budworth, Geoffrey (1999), The Ultimate Encyclopedia of Knots, London: Hermes House, 77. o

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]