Pikkelyes álszegfűgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pikkelyes álszegfűgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Szegfűgombafélék
Nemzetség: Crinipellis
Tudományos név
Crinipellis scabella
(Alb. & Schwein.) Murrill 1915
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pikkelyes álszegfűgomba témájú kategóriát.

A pikkelyes álszegfűgomba (Crinipellis scabella) a szegfűgombafélék családjába tartozó, Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában honos, korhadó növényi maradványokon élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A pikkelyes álszegfűgomba kalapja 0,5-1,5 cm széles, alakja harangszerű, később lapos, közepén többnyire kis púppal. Felszíne száraz. Alapszíne fehéres vagy krémszínű, rajta sárgás vagy rozsdabarna szálas-gyapjas pikkelykékkel; közepén sötétebb. Széle idősen hullámos, ráncos.

Húsa vékony, törékeny, a kalapban fehér, a tönkben barnás. Szaga és íze nem jellegzetes.

Ritkán álló lemezei a tönk előtt felkanyarodók. Színük fehér.

Tönkje 1-4 cm magas és 1 mm vastag. Alakja vékony, karcsú. Színe rozsdabarna, idősen csaknem feketésbarna. Felülete végig finoman nemezes.

Spórapora fehér. Spórája elliptikus, sima, csírapórusa nincs, mérete 6-8,5 x 4,5-6 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A szarutönkű szegfűgomba, a sárgás szegfűgomba, a lószőrfülőke, a bordásszélű fülőke hasonlíthat hozzá.

A pikkelyes álszegfűgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

harang alakú

felkanyarodók

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában, Észak-Amerikában és Ausztráliában honos. Magyarországon gyakori.

Réteken, száraz gyepekben található meg, főleg elhalt, ritkábban élő fűféléken, korhadó leveleken, növényi maradványokon. Májustól novemberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]