Pieter van Musschenbroek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pieter van Musschenbroek
Pieter van Musschenbroek.jpeg
Született 1692. március 14.[1][2]
Leiden[3][4]
Elhunyt 1761. szeptember 19. (69 évesen)[1][2]
Leiden[5][4]
Állampolgársága holland
Foglalkozása
Iskolái Leideni Egyetem
Kitüntetései Royal Society tagja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pieter van Musschenbroek témájú médiaállományokat.

Pieter van Musschenbroek (Leiden, 1692. március 14. – Leiden, 1761. szeptember 19.) holland fizikus.

Élete és művei[szerkesztés]

Szülővárosában orvostudományt, filozófiát és matematikát tanult. Azután egy ideig Londonban tartózkodott, ahol Newtonnal kötött ismeretséget. Miután hazatért, 1719-ben meghívták a duisburgi egyetemre a matematika és a fizika professzorának, ahol Fahrenheittel dolgozott együtt. 1723-tól az utrechti egyetemen tanított, 1739-től pedig szülővárosa egyetemén, ahol korábbi szaktárgyait adta elő. Több tudóstársaság tagja és a párizsi Királyi Tudományos Akadémia levelező tagja volt. 1754-ben a Szentpétervári Tudományos Akadémia tiszteletbeli professzorává választották.

1746-ban Leidenben elkészítette a ma kondenzátornak nevezett eszköz ősét: egy üvegedényt kívül-belül fémréteggel borított be, mely feltölthető volt és tárolta az elektromosságot. Később az eszköz leideni palack néven vált ismertté.

Munkái[szerkesztés]

  • Elementa Physica (1726) című munkáját sokszor kiadták és több nyelvre lefordították[6]
  • Dissertationes physicae experimentalis et geometricae de magnete (1729)
  • Tentamina experimentorum naturalium in Accademia del Cimento (1731)[7]
  • Institutiones physicae (1734 és később is)
  • The aeris praestantia in humoribus corporis humani (1739)
  • Institutiones logicae (1764).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 27.
  2. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb13475113j
  3. Integrált katalógustár, 2014. december 11.
  4. ^ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Мушенбрук Питер ван, 2015. szeptember 28.
  5. Integrált katalógustár, 2014. december 31.
  6. John Gribbin hivatkozott munkájában megjegyzi, hogy ebben az időben kezdték a természetfilozófia helyett a fizika fogalmát használni, és ez volt „az egyik első könyv, amelyik a fizika szót ebben a modern értelemben használta”.
  7. A Pallas nagy lexikona szerint ez a munka az Accademia del Cimento Saggi di naturali esperienze… című munkáinak latinra fordítása.

Források[szerkesztés]