Pierre Jean David d’Angers

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pierre Jean David d’Angers
SzületettPierre Jean David
1788. március 12.[1][2][3][4][5]
Angers
Elhunyt

Párizs
Állampolgárságafrancia[10][11]
HázastársaÉmilie David d'Angers
GyermekeiRobert David d'Angers
Foglalkozása
TisztségeMember of the 1848 Constituent Assembly (1848. április 23. – 1849. május 26.)
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyePère-Lachaise temető (39)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Jean David d’Angers témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Síremléke a párizsi Père-Lachaise temetőben
A David d’Angers Múzeum Angers-ben

Pierre Jean David d’Angers [ejtsd: danzsé] (Angers, 1788. március 12.Párizs, 1856. január 5.) francia szobrász, politikus.

Élete[szerkesztés]

Fiatalon Párizsba került, ahol Jacques-Louis David festő és Philippe-Laurent Roland szobrász műtermeiben tanult. 1811 és 1816 között Rómában tartózkodott és főleg az ókori remekműveket tanulmányozta, Antonio Canova műtermében is dolgozott. Párizsba visszatérve, a versailles-i kastély főudvarán álló II. Louis de Bourbon-Condé szobrával arra az útra lépett, melyet nem hagyott el többé. Nem törődött az iskola, a stílus törvényeivel, hanem az emberi alak, az arckifejezés merész realisztikus ábrázolását tűzte ki célul. Németországban tett utazásainak gyümölcse Goethe, Shelling, Dannecker, Tieck és Rauch nagy mellszobrai voltak; különben is nagyon szeretett képmásokat készíteni. (I. Ferenc, Paré, Visconti, Jordan, Béclard, Cooper, Casimir Delavigne, Raoul-Rochette, Jeremy Bentham, Fénelon, Montesquieu, Racine, II. Henrik, Lacépède, Périer, Kératry, Rossini, La Fayette, Sieyès, Chateaubriand.) 550 medaillonból álló híres emberek arcképgyűjteménye a Louvre-ban van.

Monumentális művei: Jefferson szobra Washingtonban, CorneilleRouenban (1834), Gutenbergé Strasbourgban stb. Gyönyörű a görög leány meztelen alakja Márkosz Bócarisz szabadsághős sírján, rendkivül kifejező Philopemennek az «utolsó görögnek» márványszobra (Louvre), leghatalmasabb alkotása d'Angers-nek, azonban domborműve a párizsi Panthéon oromfalán: a Haza, a Szabadság és a Történelem kíséretében babérkoszorúkat nyújt a modern Franciaország nagy embereinek: Malesherbes-nek, Mirabeau-nak, Voltaire-nek, Rousseau-nak, Cuvier-nek, Laplace-nak, Bonaparténak, a marengói dobosnak stb.

A közélet terén d’Angers a radikalizmus híve volt, Hyppolite Carnot-val kiadta Bertrand Barère emlékiratait[12] és tagja volt 1848-ban az alkotmányozó nemzetgyűlésnek is. Az államcsíny után egy ideig számüzetésben kellett élnie. Szülővárosában szobrot állítottak neki és múzeumot rendeztek be, melyben összes műveinek gipszöntvényei vagy vázlatai láthatók.[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Sycomore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. [LH//674/9 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.)
  7. Agence bibliographique de l'enseignement supérieur: Système universitaire de documentation (francia nyelven). Agence bibliographique de l'enseignement supérieur. (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.)
  8. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  10. Biblioteca Virtual Miguel de Cervantes (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  11. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 18.)
  12. Mémoires de Bertrand Barère (francia nyelven). archive.org. (Hozzáférés: 2018. október 16.)
  13. V. ö. Jouin H., D., sa vie, son œuvre, ses écrits et ses contemporains (Párizs, 1878), u. a. D. et ses relations littéraires (uo. 1890).

Források[szerkesztés]