Pierre-Paul Royer-Collard
| Pierre-Paul Royer-Collard | |
 | |
| Louis-Léopold Boilly festménye (1819) | |
| Született | 1763. június 21.[1][2][3][4][5] Sompuis[6] |
| Elhunyt | 1845. szeptember 2. (82 évesen)[7][6] Châteauvieux |
| Állampolgársága | francia |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Colleges of St Omer, Bruges and Liège |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre-Paul Royer-Collard témájú médiaállományokat. | |
Pierre-Paul Royer-Collard [ejtsd: roajé-kolár] (Sompuis, 1763. június 21. – Châteauvieux, 1845. szeptember 4.) francia jogász, filozófus és liberális politikus. 1827-ben a Francia Akadémia tagjává választották.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A forradalom előtt a párizsi parlament ügyvédje volt, 1789-ben a Bastille ostroma után pedig a fővárosi tanács tagja, később pedig titkára lett. Az anarchiát azonban mindvégig elítélte, ezért a jakobinusok gyűlölték. 1792. augusztus 10-e után sompuis-i birtokára menekült, és csak 1797-ben lépett megint előtérbe, amikor Marne megye küldötteként bekerült az Ötszázak Tanácsába. De a brumaire 18–19-i államcsíny után kizárták a testületből.
1810-től filozófiát tanított az egyetemen. Megismertette Franciaországban a skót filozófiát Thomas Reid tanain kereszt ül, és ezzel hozzájárult a francia bölcsészet megújulásához. Ő alapította meg a doktriner-iskolát. 1814-ben a király kinevezte államtanácsosnak. Royer-Collard a száznapos uralom alatt letette e hivatalát, a második restauráció után pedig a közoktatásügyi bizottság elnöke lett. Egy ideig a Marne megyét képviselte a kamarában, ahol az alkotmányos rendszert támogatta, s emiatt 1820-ban elvesztette hivatalát. Ekkor nyíltan az ellenzékhez csatlakozott, hírlapíró lett és a doktrinerek vezetője. I. Lajos Fülöp trónralépte után visszavonult a magánéletbe.
Életét megírta Barante, La vie politique de Royer-Collard (3. kiad., uo. 1878, 2 kötet).
Magyarul
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Marie Joseph Louis Adolphe Thiers–François Guizot–Pierre Paul Royer-Collardː Három beszéd a felsőházról; ford. Keszler József, bev. Trefort Ágoston; Egyetemi Ny., Bp., 1883
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
- ↑ "Sycomore" (francia nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796.
- 1 2 "Académie française". academie-francaise.fr (francia nyelven). Hozzáférés: 2020. július 7.
- ↑ "Internet Philosophy Ontology project" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
