Chevalier de Lorraine

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Philippe de Lorraine szócikkből átirányítva)
Philippe de Lorraine
"Chevalier de Lorraine"
Lorraine lovag
Lorraine lovag
Született 1643.
Elhunyt 1702. december 8. (59 évesen)
Párizs
Nemzetisége francia
Gyermekei Alexandre bâtard de Lorraine

Philippe de Lorraine, az úgynevezett Lorraine lovag vagy Loréna lovag, (1643. – Párizs, 1702. december 8.) francia arisztokrata, a Guise és a Lorraine család tagja. Ő volt Fülöp orléans-i hercegnek, XIV. Lajos francia király öccsének, a Monsieur-nek szeretője.

Származása, családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Philippe de Lorraine Harcourt gróf és grófné második fiaként látta meg a napvilágot. Édesapja, Henri de Lorraine, volt a Harcourt grófi címe első viselője 1605-ben. Henri a királyi udvarnál főistállómester posztot töltött be, aminek a feladata a király és kíséretének ünnepélyes szállítása volt. Monsieur le Grand-ként emlegették. Édesanyja az egyik legrégebbi francia arisztokrata család, a Cambout-k tagja volt, akik vissza tudták vezetni a családfájukat egészen a XI. századig. Bátyja Louis, Armagnac grófja, Catherine de Neufville férje, aki XIV. Lajos francia király kormányzójának, Nicolas de Neufville de Villeroy fiatalabb lánya volt. Philippe apát volt Saint-Pierre-ben Chartres-i egyházmegyében.

Az udvarban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lorraine lovag, akit úgy írtak le, hogy olyan szép mint egy angyal, hamar a pompakedvelő udvarba került, az orléans-i herceg udvaroncaként, aki köztudott homoszexuális hajlamiból adódóan viszonyt folytatott nem eggyel közülük. Philippe nem sokkal később a Monsieur legnagyobb hatalommal bíró kegyeltje lett.

1661-ben az orléáns-i herceg, bátyja, a király parancsára házasságot kötött a Stuart-házból való Henrietta Anna angol királyi hercegnővel, ám a házasság nem volt boldog, a Monsieur ugyanúgy folytatta viszonyait, kicsapongásait, és nem sikerült háttérbe szorítania a szép Lorraine-t.Mivel egy fedél alatt éltek a párizsi Palais-Royal-ban és Saint-Cloud-ban, a lovagnak bőven volt lehetősége intrikálni az ifjú feleség ellen, ami végképp elnyerte az udvar és még a király ellenszenvét is, aki gyengéd érzelmeket táplált a Madame iránt, akinek sikerült rávennie XIV. Lajost, hogy bebörtönözzék a lovagot, először Lyon közelébe, majd a Földközi-tenger szigetén álló Iff várába akarták vitetni, végül pedig Rómába száműzték.

Henrietta Anna 1670-ben bekövetkezett halála után azonnal felröppentek a pletykák miszerint a lovag keze van a dologban, ugyanis mindenki tudott a köztük lévő kölcsönös ellenszenvről, így az udvar arra gyanakodott, Lorraine mérgeztette meg a hercegnét.Ám a boncolások szerint a halál egy hashártyagyulladás okozta perforált fekély miatt következett be.A mérgezési üggyel kapcsolatban a Monsieur több udvaroncának neve is szóba került, ám senkit nem fogtak perbe.Lorraine azzal védekezett, hogy a Madame halálának idején Rómában tartózkodott.

Philippe de Lorraine-t kortársai illedelmetlennek, brutálisnak, kicsapongónak és hiúnak írták le.Nem volt kétsége afelől, hogy ő a Monsieur életének nagy szerelme, s teljesen jogosnak tartott azt a rengetek értéket, amivel emez elhalmozta.A királyt is zavarta, hogy öccsét orránál fogva vezetik, ezért az igazságszolgáltatás segítségével próbálta eltávolítani Lorraine-t és a többi kegyencet az udvarból, ám bizonyítékok hiánya és a lovag egyre nagyobb befolyásának köszönhetően mindez nem sikerült.

1671-ben a Monsieur kénytelen volt újból megnősülni. Ezúttal Erzsébet Sarolta pfalzi hercegnőt vette feleségül, ki a lovag legújabb céltáblája lett, megkeserítve a német hercegnő amúgy sem túl boldog házasságát, hisz továbbra is el kellett viselni a kegyencek uralmát.

1682-ben, Lorraine-t ismétleten száműzték azzal a váddal, miszerint elcsábította és homoszexuális viszonyt létesített az ifjú Vermandois gróffal, XIV. Lajos és Louise de La Vallière kegyencnő törvénytelen fiával. Ám a Monsieur tiltakozására és könyörgésére Philippe újra hazatérhetett.

Lorraine lovag Fülöp herceg kegyence maradt a Monsieur élete végéig.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Monsieur 1701-ben bekövetkezett halála után Lorraine lovag Párizsba költözött, sok értékét azonban nem vihette magával a Palais-Royal-ból. Az apátságából bejövő hasznokból élt. Körülbelül 59 éves korában, 1702-ben halt meg, szélhűdési roham következtében, egy nőkkel töltött éjszaka után.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Juliette Benzoni: Gyilkosság Versailles-ban, Mérgezések kora, I. kötet, Geopen, Debrecen, 2011, ISBN 9789639973497
  • Christian Bouyer: Le Duc d’Orléans, frère de Louis XIV, Pygmalion, ISBN 2857048289 (franciául)