Philip Hammond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Philip Hammond
Official portrait of Mr Philip Hammond crop 2.jpg
Az Egyesült Királyság közlkekedési minisztere
Hivatali idő
2010 2011
Előd Baron Adonis
Utód Justine Greening
védelmi minisztere
Hivatali idő
2011 2014 júliusa
Előd Liam Fox
Utód Michael Fallon
külügyminisztere
Előd William Hague
Utód Boris Johnson
kincstári kancellárja
Hivatali idő
2016 júliusa 2019 júliusa
Előd George Osborne
Utód Sajid Javid

Született 1955. december 4. (64 éves)[1][2]
Epping
Párt Konzervatív Párt

Foglalkozás politikus
Iskolái University College
Vallás anglikanizmus

Philip Hammond aláírása
Philip Hammond aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Philip Hammond témájú médiaállományokat.

Philip Anthony Hammond (Epping, 1955. december 4. –)[3] brit konzervatív politikus, 2016. július 13 és 2019. július 24 között kincstári kancellár (azaz pénzügyminiszter). Runnymede és Weybridge választókerület képviselője a brit parlament Közrendi Házában 1997 óta. 2019. szeptember 3-án megfosztották a párttagságától, azóta független képviselő.

Életpályája[szerkesztés]

Hammond filozófiát, politikát és közgazdaságtant tanult az oxfordi University College-ban. 1984-től a Castlemead Ltd nevű egészségügyi szolgáltató cég igazgatója volt. 1995 és 1997 között Malawi kormányának tanácsadója volt. Ekkor megválasztották parlamenti képviselőnek. 2005-ben szerepelt David Cameron árnyékkormányában, mint munka- és nyugdíjügyi árnyékminiszter, 2007-ben pedig kincstárügyi miniszteri posztot kapott az átalakított árnyékkabinetben.

2010 májusában, Cameron koalíciós kormánya megalakulásakor közlkekedési miniszternek nevezték ki és a Titkos tanács (Privy Council) tagja lett. Miután 2011 októberében Liam Fox lemondott egy botrány miatt, Hammond lett az utóda a védelmi miniszteri poszton. 2014 júliusában külügyminiszternek nevezték ki.[4][5]

2016 július 13-ától 2019. július 24-ig Theresa May kormányának pénzügyminisztere volt. Boris Johnson kormányra kerülése után, 2019. augusztásában azzal vádolta meg Hammondot, hogy akadályozta a kiválásra tett előkészületeket. Hammond ezt visszautasította.[6]

2019. szeptember 3-án Hammond egyike volt azon 21 "lázadó" konzervatív képviselőnek, akik a Johnson-kormány ellen szavaztak. Ezzel elősegítették, hogy a Parlament elfogadhasson egy olyan törvény javaslatot, ami - Johnson szándéka ellenére - megtiltotta a kormánynak, hogy 2019. október 31-én Nagy Britannia egyesség nélkül lépjen ki az Európai Unióból. Válaszul mind a 21 képviselőt kizárták a Konzervatív Pártból és jelezték, hogy nem támogatják, hogy a következő választáson a párt színeiben induljanak. Hammond az eset óta a függetlenek között ül a parlamentben.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Philip Hammond MP”, BBC (Hozzáférés ideje: 2011. október 13.) 
  4. William Hague quits as foreign secretary in cabinet reshuffle”, BBC News (Hozzáférés ideje: 2014. július 14.) 
  5. Grande-Bretagne : l'eurosceptique Philip Hammond remplace Hague aux Affaires étrangères”, euronews. [2014. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. július 15.) 
  6. https://infostart.hu/kulfold/2019/08/14/latvanyos-vadaskodasba-kezdett-boris-johnson

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Philip Hammond című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.